Harmincezer rendfenntartó vigyáz fel a második fordulóban
Mint ismert, az egy héttel ezelőtt tartott elő fordulót a Nemzeti Tömörülés nyerte. Azonban összefogott ellene a francia baloldal és az Emmanuel Macron államfő vezette párttömörülés, és egymás javára léptették vissza a jelöltjeiket.
A nagyvárosokban helyi idő szerint este nyolc óráig tartanak nyitva az urnák, kisebb településeken hat óráig. Franciaországban ilyen sokan 1981 óta nem vettek részt parlamenti választásokon a délelőtti órákban: délig már 28,3 százalékos volt a részvételi arány.
A száz megye ötödében délig meghaladta a 30 százalékot a részvételi arány, köztük a délkeleti Bouches-du-Rhone-ban is (34,59 százalék), ahol 13 választókörzetben élen végzett az első fordulóban a Nemzeti Tömörülés. A részvételt illetően élen állt Correze megye is (33,88 százalék), ahol Francois Hollande volt szocialista államfő is indult a képviselői helyért.
A párizsi régióban volt vasárnap délelőtt a legalacsonyabb a választási kedv; a fővárosban a választók 22,03 százaléka járult délig az urnákhoz, míg a Párizstól északra található Seine-Saint-Denis-ben alig 12,77 százalék szavazott.
Az 577 fős nemzetgyűlésben 76 képviselőt választottak meg a múlt vasárnapi első fordulóban. Ennek nyomán 306 választási körzetben mind a három nagy politikai blokk – az elnöki tábor, az RN és a baloldali szövetség – jelöltjei is továbbjutottak a második fordulóba.
A választás kimenetelét meghatározhatja a részvétel, ugyanis a körzetek kétharmadában a két forduló között visszaléptek a baloldal, a jobbközép Köztársaságiak vagy az elnöki tábor jelöltjei annak érdekében, hogy megakadályozzák az adott választókerületben az RN győzelmét, de a választók magatartása kiszámíthatatlan abból a szempontból, hogy hajlandók-e más párt jelöltjeire átszavazni, vagy inkább otthon maradnak.
A pénteken megjelent utolsó felmérések szerint, bár az első fordulóhoz hasonlóan az RN végezhet az élen, az abszolút többséget nincs esélye megszerezni. A mandátumbecslések szerint Marine Le Pen pártja a korábbi 89 után 175 és 230 közötti helyre, a baloldal az eddigi 131 helyett 145-190 képviselőre számíthat a nemzetgyűlésben. Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége viszont elvesztheti a 245 fős relatív többségét, és 118-162 képviselővel fog a jövőben rendelkezni.
Bizonytalanságot teremt viszont az, hogy várhatóan egyik tábornak sem lesz kormányzóképes többsége, ami teljesen új politikai helyzetet teremthet Franciaországban.
