Az elmúlt két évben több mint kétszáz áldozatot követelő iszlamista merényletek miatt érvényben lévő rendkívüli állapot és a terrorkészültség ellenére a biztonsági helyzet a kampánynak meglepő módon nem volt meghatározó témája, azt sokáig a konzervatív Francois Fillon családtagjai tisztázatlan parlamenti foglalkoztatása, illetve a radikális jobboldali Nemzeti Front állítólagos fiktív uniós állásai miatt megindult ügyészi eljárások határozták meg. Ezenkívül a franciákat a felmérések szerint leginkább nyugtalanító gazdasági stagnálás és a tíz százalékos munkanélküliség miatt a jelenlegi politikai berendezkedés és az Európai Unió bírálata lett az elnökjelöltek fő témája.
Le Pen és Macron kerülhet a második fordulóba
A hagyományos pártok politikai tehetetlenségével és szétesésével szemben valamennyi jelölt a politikai rendszer megújítását ígéri, a törésvonalak pedig az Európához fűződő viszonyban mutatkoztak meg, miközben a felmérések szerint a franciák hetven százaléka nem támogatná sem az EU-ból, sem az eurózónából történő kilépést. Ennek a törésvonalnak a két ellentétesen kiemelkedő pólusa lett a magát a bal- és jobboldal fölé helyező szuverenista, bevándorlásellenes, rendpárti és Európa-ellenes 48 éves Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti front elnöke és az Európa-barát, függetlenként induló 39 éves Emmanuel Macron, a szocialista kormányzat volt gazdasági minisztere.
Az utolsó felmérések szerint Macront a választók 24 százaléka támogatja, míg Le Pen a voksok 21,5 százalékára számíthat. Amennyiben ők ketten jutnak be a május 7-i második fordulóba, akkor a felmérések szerint a centrista jelölt lehet Franciaország következő elnöke; 65 százalékkal győzheti le a radikális jobboldali jelöltet. Az utóbbi két hét közvélemény-kutatásai szerint azonban nem garantált egyikük helye sem a második fordulóban. A botránya miatt a favorit helyről a harmadik helyre csúszott, a szintén Európa-párti 63 éves Francois Fillon visszaszerzett valamennyit megtépázott népszerűségéből, s jelenleg a voksok 20 százalékára számíthat. De nem lehet leírni a radikális baloldal jelöltjét, az európai szerződések felmondását ígérő 65 éves Jean-Luc Mélenchont sem, akinek 19,5 százalékot prognosztizálnak a közvélemény-kutatók.
Az erőviszonyokat azonban meghatározóan befolyásolhatja a csütörtök esti terrortámadás, amelytől mindenki tartott Franciaországban. A leköszönő államfő mandátumát meghatározó terrorizmus, iszlamista fenyegetettség, a rendőri erők helyzete és kimerültsége, valamint az elhárító szervek hibái hirtelen ismét a felszínre kerültek és feltehetően a rendpárti, és a jelöltek közül legnagyobb kormányzati tapasztalattal és higgadtsággal rendelkező Francois Fillont segíthetik.
A 66 546 ezer választóhelyiség helti idő szerint reggel 8 órakor nyitja meg a kapuit, a nagyobb városokban este 8 óráig lehet szavazni, máshol már 6, illetve 7 órakor lezárják az urnákat. A tengerentúli francia megyékben, az Antillákon és Francia Guyanán, valamint Francia Polinéziában már szombaton elkezdődik az elnökválasztás, amelyet a Charlie Hebdo szatirikus hetilap ellen 2015 januárjában elkövetett merénylet óta a köztereken járőrőző 7 ezer katona mellett több mint 50 ezer rendőr is biztosítani fog.
