. Lehámozva az ilyenkor szokásos félretájékoztatásokat, a harcban álló felek manipulatív túlzásait (amelyeknek aránylag kis hányadáról azonnal kiderül, hogy megtévesztés a céljuk), az a tény, hogy a hétfőn ötödik napjába lépő konfliktus miatt vasárnap koradélutánra már mintegy kolozsvárnyi népesség kényszerült elhagyni otthonát-hazáját, ez az adat igencsak elgondolkodtató. Főleg, hogy a menekültügyi szerveknek nem áll érdekükben torzítani, felfújt számokkal zsonglőrözni.
A szolidaritás megejtő, spontán jelei első körben megnyugtatóan hatnak; lám, nem veszett ki a népekből a rokonszenv, az emberiesség, még így, a járvány-tépázta társadalomnak is vannak tartalékai, szinte nem remélt készletei. Hogy a segélyezés (főleg ilyen méretű csapás esetén) csakis összehangolt és profi munka révén válik valós gesztussá, azt inkább csak most tanuljuk, úgymond menet közben jönnénk rá. Még ez is rendjén lenne, mert bármennyire is sűrűsödtek az intő jelek, valami botor és bárgyú bizakodás elaltatta az éberséget. Majd jött a korahajnal a még most is hihetetlennek tűnő első vészhírekkel, a sokkhatás dermedtsége, és időbe telt, amíg a hitetlenkedés átváltott proaktív magatartássá.
A leginkább kétesnek a nemzetközi összefogás tűnik: nem a ténye, hanem annak mélysége és hatékonysága. Lehet Oroszországtól betervezett világversenyek rendezői jogát megvonni, felfüggeszteni Putyint a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség tiszteletbeli elnöki funkciójából, nem kevesebb, mint 21 országban tüntetéseket szervezni a Kreml agresszióját elítélendő…Az eddigi, de főleg a további gazdasági–pénzügyi–kereskedelmi megszorítások ritmusától igen nagy mértékben függ a háború végkimenetele és – le merem írni – időtartama.
Az Ukrajnának küldött kötszer & lőszerszállítmányok és egyéb támogatások gyarapodása mintha azt sugallná, hogy fordulna a kocka, amit Putyin enervált, görcsös csuklómozdulattal elvetett. Ismétlem, mintha… Mert ezért is hálátlan most sajtómunkásnak lenni ilyen ultraképlékeny helyzetben: a dolgok órák alatt a visszájukra fordulhatnak. Nekünk, a témáról a médiában megszólalóknak pedig (miközben ötödikes gyermekeink mémeket cserélnek Putyinról a mobiljaikon) marad a remény, hogy mégsem tévedtünk akkorát…
