Folyamatos az erdélyi magyarok elvándorlása

Péti Márton, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezető tanácsadója elmondta: a Népesedéstudományi Kutatóintézet és intézetük közös felmérésben vizsgálta a Magyarországra történő áttelepülést. A Kárpát-medencében az elmúlt száz évben kimutathatóak a migrációs folyamatok, és ez független a politikai viszonyoktól. A legutóbbi nagy hullám a 80-as években indult el az anyaország felé és máig tart változó intenzitással, a kitelepülők száma eléri a 320 ezret a hozzátartozókkal. Fiatalabb, képzettebb áttelepülőkről lehet beszélni, az orvosok, fogorvosok például 5-10 százalékot képviselnek - jegyezte meg. Hozzátette: ha ez a folyamat nem indult volna el, akkor a magyarországi népesség 10 évvel korábban csökkent volna 10 millió alá. Ha a folyamat megállna, akkor az alapmodellnél egymillióval kevesebb, 7 millió körül lenne 2060-ra Magyarország lakossága - mondta Péti Márton.
    Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet képviseletében kiemelte: 1988 és 1992 között a célállomás elsősorban Magyarország volt, a zöldhatáron át érkezők jelentős része ott maradt. Ez a kivándorlási szakasz mintegy 100 ezer embert érintett. A következő fázis 1992-től az ezredfordulóig tartott, szintén 100 ezer magyar hagyta el Erdélyt. Egy újabb kivándorlási hullám volt jellemző Románia uniós csatlakozása után, ez azonban már kisebb arányban érintette a magyarságot, illetve kevésbé számított célországnak Magyarország, belépett például Németország, Ausztria, Hollandia. A magyar állampolgárság sokak számára a migráció során konvertálható tőkét jelentett - tette hozzá Kiss Tamás.
    Népességszámításuk szerint - amelyhez népszámlálási adatokat vettek alapul - közel 1,4 millió volt 2011-ben az erdélyi magyarság száma. A legújabb becslésük szerint 2031-re 1 millió 74 ezer lehet majd a magyar anyanyelvűek száma, de a magyar anyanyelvű népesség megtartaná arányát. Székelyföldön a demográfiai trendek nem jók, de kedvezőbbek, mint a romániai átlag - jegyezte meg a szociológus.
    Ilyés Ferenc, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája székelyudvarhelyi képzési központjának igazgatója rámutatott: az elmúlt 20 évben nem kizárólag munkavállalásról szólt ez a döntés, hanem életformaváltással is párosult, azaz más életteret választottak a magyarok. Fontosnak nevezte, hogy az életminőségi tényezőket helyezzék előtérbe az anyagi szempontokkal szemben, így a szülőföldön maradás is népszerűbbé válna a fiatalok szemében.
    Geréb László, a REGA Egyesület elnöke hozzátette: az erdélyi elvándorlás az utóbbi években egyre inkább a szórványterületeket érinti, Székelyföldet kevéssé. Érettségi felkészítőkben részt vevő diákokat érintő kutatásuk szerint a periféria-területek kiürülésére a jövőben is számítani kell.