Fókuszban Kallós Zoltán öröksége – tavasszal indul a Kallós 100

Az emlékév három intézmény összefogásában valósul meg

A cél az, hogy Kallós szellemi hagyatékát élővé és láthatóvá tegyék (FOTÓ: FACEBOOK/KALLÓS ALAPÍTVÁNY)
Márciusban átfogó, Kárpát-medencét behálózó programsorozattal indul a Kallós 100 emlékév, amely Kallós Zoltán néprajzkutató és népzenegyűjtő születésének századik évfordulójára emlékezik. A cél az, hogy Kallós szellemi hagyatékát élővé és láthatóvá tegyék. Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, a Kallós Zoltán Alapítvány és a Hagyományok Háza közös programsorozatot indít, amelynek részeként hónapokon keresztül szerveznek eseményeket az emlékév jegyében. A várható eseményekről az intézmények vezetői kolozsvári sajtótájékoztatón számoltak be szerdán. Elhangzott: az emlékév nem egyszeri megemlékezés, hanem egész éves rendezvénysorozat gálaműsorokkal, kiállításokkal, táncházakkal. A felszólalók elmondták, a néprajzkutató, népzenegyűjtő szellemisége ma is élő, és a Kárpát-medence egészében ható összefogás alapját képezi. Az eseményen a Kallós Zoltán Népzeneiskola diákjai is felléptek.

Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, Kallós Zoltán 2018. február 14-én hunyt el, a századik születésnapját pedig március 26-án ünneplik, ezért a tavasz kezdetéhez, a kikelethez kapcsolódóan különösen szimbolikusnak tartják az emlékév elindítását. Úgy fogalmazott, Kallós szellemisége napjainkban is jelen van, ezért a három intézmény közösen hirdeti meg a Kallós-emlékévet március 26-ától.

Balla Ferenc, a Kallós Alapítvány igazgatója elmondta, Kallós Zoltán sohasem a ládának gyűjtött, hanem azért, hogy az anyag éljen és használatban maradjon. Úgy vélte, a mostani együttműködés is ezt a szemléletet tükrözi: az intézmények közösen szeretnék láthatóvá tenni a Kallós-örökséget a Kárpát-medencében és azon túl. Az igazgató mindenkit arra bíztat, csatlakozzon az emlékévhez, amelyhez egységes kommunikációs felületeket és szakmai támogatást kínálnak.

Balla Ferenc ismertette, a Kallós Alapítványnál az emlékév március 28-án indul a Kolozsvári Magyar Operában tartandó gálaműsorral. Ezt követően a hagyományos rendezvényeket – seregszemléket, táborokat – is a Kallós 100 jegyében szervezik meg. Budapesten kiállítás nyílik, amely később további kísérőprogramokkal a Kárpát-medence több helyszínén is bemutatkozik. Emellett a Kallós-gyűjteményre hivatkozva oktatási segédanyagot készítenek 4–9 éves gyermekek számára, ősszel pedig tudományos konferenciát szerveznek, amely Kallós munkásságának szakmai feldolgozására vállalkozik.

A Hagyományok Háza főigazgatója, Both Miklós arról beszélt, hogy az emlékév természetes módon született meg az intézmények együttműködéséből. Felidézte, Kallós már az 1950-es évektől aktívan gyűjtött, együttműködött többek között Martin Györggyel, Pesovár Ernővel és Andrásfalvy Bertalannal, még a táncházmozgalom 1970-es évekbeli kibontakozása előtt. Both Miklós rámutatott, a kommunista, hierarchikus, vertikális világban Kallós horizontális kapcsolatrendszert épített ki, amely később megalapozta a táncházmozgalom elterjedését. Kallós ezt a folytonosságot a Kriza Jánosig visszanyúló hagyományba illesztette, hangsúlyozva a generációkon átívelő szereplők jelentőségét.

Az eseményen a Kallós Zoltán Népzeneiskola diákjai is felléptek (FOTÓ: FACEBOOK/KALLÓS ALAPÍTVÁNY)

A budapesti Kallós 100-programok március 24-én folklór gálaesttel kezdődnek a Művészetek Palotájában. A Hagyományok Háza emellett megtartja a Hagyományos Táncház Napját, amely az első budapesti táncház helyszínéhez közel, az Írók Boltjánál kezdődik, ezt követően a rendezvény a Zeneakadémia nagytermében folytatódik. A nagy népszerűségnek örvendő szombati táncházak egész évben Kallós-tematikában zajlanak, a tusványosi szabadegyetemen szintén Kallós munkásságával foglalkoznak majd.

Both Miklós arra is kitért, hogy a Hagyományok Háza a még nem digitalizált Kallós-anyagokat hozzáférhetővé teszi, az oktatási módszertanban új tematikák jelennek meg, valamint egy digitális oktatási platformon is Kallós Zoltánhoz kapcsolódó tartalmakat fejlesztenek.

 

Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az emlékévhez „bölcsen” kell nyúlni, mert bár Kallós már nincs közöttünk, emléke minden generációban élénken él. Úgy vélte, a gyűjtő-kutató csendes, következetes szellemiségének továbbvitelére van szükség. Szép Gyula felidézte, régi barátság fűzi Kallóshoz, fontos mozzanatként említette a Kallós Alapítvány létrehozását és a válaszúti telek életre keltését, amely mára a népi kultúra egyik központjává vált.

Kelemen László ismertette, a budapesti nyitóprogramban a Művészetek Palotájában Ritka magyar címmel előadást mutatnak be, amelyben a Magyar Állami Népi Együttes, valamint az Udvarhely Néptáncműhely művészei közösen mutatják be Kallós Zoltán életútját, kiegészülve olyan előadókkal, akik személyesen is kötődnek Kallóshoz, mint például Sebestyén Márta vagy a Muzsikás együttes.

Az Erdélyi Hagyományok Háza több kiemelt eseményt is szervez: Kolozsváron családi majális lesz, Nyárádszentlászlón szabadegyetemet tartanak, jelen lesznek a Kolozsvári Magyar Napokon is, ahol a nyitógálát a Magyar Állami Népi Együttes Kallós-műsora vezeti fel. Emellett külön hangsúlyt kap Székelyudvarhelyen az Erdélyi Táncháztalálkozó. A szervezők szerint számos olyan előadás, műsor és oktatási program születik majd, amely – még ha a résztvevők nem is mindig tudatosítják – Kallós Zoltán anyagából és szellemiségéből táplálkozik.