Az egyre türelmetlenebb kommunikáció ezúttal is meghozta gyümölcsét; Lia Olguța Vasilescu nem erőltette meg magát az üzenetek árnyalásával, a hétvégen - régi PRM-s formáját hozva - nem egyebet állított a második mandátumára hajtó államfőről, mint hogy máris lágerfőnöknek érzi magát és szíve szerint azt szeretné, ha az összes pészédés koncentrációs táborba kerülne, ahol átnevelnék őket. Hasonló éles beszólásokra (uszításokra) még számítani lehet jövő vasárnapig, formailag az ilyen explicit, vagy burkoltan sejtetős megfogalmazások váltogatják majd egymást, de a lényeg nem is a stiláris vonatkozásokban rejlik. Egyáltalán azt kéne felfejteni, hogyan gondolhatják vezető politikai szereplők, hogy ezt az intoleráns diskurzust még bevethetik. Másfelől érdemes lenne kideríteni, hogy mekkora fogadó felülete van az ilyen megnyilatkozásoknak. Kampányban rendszerint előfordul, hogy a felek átlépnek amúgy általuk is betartandónak ítélt határvonalakat, majd a küzdelem lezárultával árnyalják, visszavonják, magyarázzák kilengéseiket, netán utólag elnézést kérnek ellenfeleiktől.
A másság keltette heves indulatok, zsigeri reakciók, reméljük-mantrázzuk folyamatosan, egyre elszigeteltebb jelenségek, nem jellemzői honi társadalmunknak és még alszunk rá két-három ötéves tervet, mire teljességgel kivesznek a közbeszédből, a nyilvános térből.
Ezt a féltávlati optimizmust hivatott mérsékelni (földre rántani) mindaz, ami a román-svéd EB selejtező bukaresti mérkőzésén lezajlott. A második félidőben pályára lépő Alexander Isak bőrszíne miatt kapott „frenetikus fogadtatást”, és a meccs félbeszakítása, meg a hangosbemondón való figyelmeztetés kellett ahhoz, hogy a román ultrák visszavegyenek némileg rasszista skandálásaikból.
2069-et írunk, meglehet az idéninél jóval melegebb őszben zajlik majd a kampány és trikóban-bermuda nadrágban megyünk majd szavazni (ha addig be nem vezetik az elektronikus voksolást). Az ország demográfiai összetétele -- és egyéb fejlemények-- révén a döntőbe egy roma elnökjelölt mérkőzik meg a még többségi és magát románnak valló-tekintő román kandidátussal. A kampányban fikarcnyi rasszista felhang sem zavarja a hangulatot: mindeki a jelöltek kvalitásainak-programjainak leltárával törődik, és ennek függvényében pecsétel/enterel. A roma jelölt pedig hajszálnyival marad el a győzelemtől. Ezúttal. Újabb korty feketekávéba kerül, hogy felocsúdjak az előbbi merengésből és a mostani november perspektíváit vizslassam. A koffeinos ital nem csak élesíti az érzékeket, hanem mintha árnyalatnyival keserűbbenk tűnne a megszokottnál.
