A hálaadó ünnepségen a magyar kormány képviseletében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mondott beszédet, és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke áldotta meg az egybegyűlteket. Az ünnepi alkalom másik programpontja a 21 házból álló, családsegítő központ felavatása volt, amely szintén a magyar kormány segítségével valósult meg. Az ajtoni családsegítő központba 42 felnőtt és 40 gyermek érkezett, másfél hónapja kezdtek beköltözni. A közösségerősítő kezdeményezést a magyar kormány 1,55 milliárd forinttal támogatta.
Semjén Zsolt szerint Ajton példakép lehet az egész Kárpát-medence számára, a magyar megmaradás jelképe, "nem valaminek a vége, hanem egy kezdet, nem végvár, hanem egy olyan tábor, ahol összegyűlnek, hogy egymást erősítsék a magyarok".
A magyar miniszterelnök-helyettes kifejtette: az ajtoni gyülekezet és az erdélyi református egyház a templomfelújításával hite iránti, a családsegítő központ megépítésével pedig azon nemzet iránti hűségéről tett tanúbizonyságot, amelytől nyelvét, gondolkodását, kultúráját örökölte.
Kató Béla erdélyi református püspök a hálaadó istentiszteleten kiemelte: az egyháznak közösségbe kell szerveznie, és jövőt kell mutatnia az elárvult, elmagányosodott embereknek. A Jeremiás könyvét idézve, építkezésre, megtelepedésre, gyarapodásra és gyermekvállalásra buzdította az Ajtonra költöző református családokat.
"A kőből, fából, agyagból épített ház azt jelenti, hogy itt maradunk. Itt vagyunk itthon. Itt kell lennünk, itt kell berendezkednünk végérvényesen, vagy legalábbis hosszú távra" - mondta a püspök.
A családsegítő központ avatóünnepségén Kató Béla rámutatott: a közösségrehabilitáló elképzelés Vitus-Bulbuk István ajtoni református lelkészétől és Ballai Zoltántól, az egyházkerület volt gazdasági előadótanácsosától származik. Mint kifejtette modellértékű kezdeményezés a fogyatkozó falusi gyülekezet megerősítését szolgálja oly módon, hogy közben lehetőséget teremt a tanulmányaik, vagy munkahelyük miatt a nagyvárosba költözött református családok közösségbe szervezésére segítve őket hitük, nyelvük és kultúrájuk megtartásában.
Olyan családos fiatalok bérelhették ki a házakat, akiknek már vannak gyermekeik, vagy gyerekvállalásban, nagycsaládban gondolkodnak
A beköltöző családokkal az elöregedő, egyre fogyó közösség létszáma most megkétszereződött. Vitus-Bulbuk István elmondta: az eredeti elképzelés arról szólt, az egyház parcellázza fel ezer négyzetméteres telkekre a falu szélén található öthektáros területét és ajánlja fel házépítésre a telkeket fiatal, református családoknak megtelepedésük, a gyülekezet benépesítése reményében. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek azonban továbbfejlesztette a kezdeményezést és - a magyar kormány támogatását is megszerezve - egy 21 házból álló közművesített, parkosított lakónegyedet építtessen Ajtonban.
Az egyenként 150 négyzetméternyi hasznos felületű, mezőségi és kalotaszegi stílusjegyeket viselő házakba pályáztatás révén válogattak jelentkezőket. Olyan, Erdély különböző vidékeiről származó, Kolozsvárra többnyire egyetemistaként került, ott már munkahellyel rendelkező, immár családos fiatalok bérelhették ki a házakat, akiknek már vannak gyermekeik (vagy gyerekvállalásban, nagycsaládban gondolkodnak) és legalább az egyik fél gyülekezeti életben jártas református.
Fotók: Kiss Gábor/reformatus.ro
