Felkészült, motivált pedagógusokat szeretne a tanügyminiszter

Felkészült, motivált pedagógusokat szeretne a tanügyminiszter
Az országos képességfelmérő vizsgákon elért eredmények idén is rámutattak arra, hogy a vidéki iskolákban gyenge az oktatás minősége; a vidéki régiókban ugyanis háromszor több tanuló vizsgázott elégtelenre, mint a városokban”, emelte ki Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter egy, a G4media által közzétett interjúban. A nemrég lezajlott érettségi vizsgák kapcsán a szaktárcavezető a DigiFM-nek azt mondta: azonnali helyzetelemzést kért azt illetően, hogy miért nem jelentkezett érettségire az a több mint 40 ezer diák országszerte, akik a 2021-es tanévben elkezdték a XII. osztályt.

A tárcavezető mindazonáltal legutóbbi összegzésében kiemelte azt is, hogy a képességvizsgákon országos szinten a tanulók 95,5 százaléka ért el ötös feletti vizsgaátlagot, ami szerinte „abszolút maximumnak számít az elmúlt évtized viszonylatában.” Megjegyezte ugyanakkor, hogy míg a román nyelvvizsga esetében a tanulók 85,9 százaléka szerzett átmenőt, matematikából ez az arány jóval alacsonyabb, 77,5 százalékos volt.

Mint mondta, „kellemes meglepetés” volt számára, hogy az idén képességvizsgázó148 ezer tanuló közül csaknem háromezren 10-est írtak matematikából, azaz sikerült a bonyolultabbnak szánt tételt is megoldaniuk. Nagyon aggasztónak tartotta ugyanakkor azt, hogy a tanulók 15 százalékának nem sikerült a matematikai műveletek sorrendjének ismeretét megkövetelő számításokat sem helyesen megoldaniuk, miközben ez alapkompetenciának számít. „Egyértelművé vált számomra, hogy a kerettanterven és az oktatási módszeren is változtatni kell; a matematika szintjén például a túlzott absztrakció eltávolítja a gyerekeket a tárgytól, és az is bizonyos, hogy sajnos vannak olyan tanárkollegák, akik nem tartották úgy be az oktatási programot, ahogy azt a tanulók érdeke megkívánta volna,” emelte ki a tanügyminiszter.

 „2022-es generáció: drámai kudarc”

A DigiFM-nek nyilatkozó Cîmpeanu „drámai kudarcnak” minősítette, hogy a 2022-es generációból, vagyis annak a 204 ezer fiatalnak a sorából, akik 2010-ben kezdték el az I. osztályt, mindössze 84 880-an szereztek idén érettségi diplomát. Megjegyezte: tény, hogy számolni kell azokkal a gyerekekkel, akik a szakiskolai oktatást, nem a középiskolai tanulmányokat választották, mivel „ez az út jelenleg sajnos nem zárul érettségi vizsgával.” Mint hozzátette, tudatában van annak is, hogy az iskolaelhagyás összefügg az elvándorlás társadalmi problémájával.

bbte-oszifelveteli2Hirdetés

Idén Romániában 126 ezer tanuló jelentkezett érettségire, 111 ezren a legutóbbi, 15 ezren pedig az előző évfolyamokból. Az óvások benyújtása előtt 89 ezren értek el legalább átmenő jegyet. Ugyanakkor, idén hétezerrel kevesebb érettségiző volt a tavalyhoz képest, és sajnos, a jelek szerint, a vizsgára jelentkező diákok száma egyre csökken, fejtette ki Cîmpeanu.

Szakszerűséget és motiváló fizetéseket

A tanügyminiszter a DigiFM-nek arról is beszélt, hogy a tanári pályának vonzónak kell lennie a felsőoktatás legjobb diplomásai számára, de ehhez reformra és motiváló fizetésre volna szükség. Javaslata szerint azoknak, akik pedagógusok szeretnének lenni, egyéves szakmai gyakorlatot kell majd teljesíteniük egyetemi éveik után, a végén pedig le kell majd tenniük egy tanári szakvizsgát.

„A pedagógusi szakvizsgára azért van szükség, hogy sokkal jobban felkészült tanáraink legyenek. A pedagógusi szakma reformra szorul – fejtette ki Cîmpeanu.
Meglátása szerint, az egyéves szakmai gyakorlat idején tapasztalt, hozzáértő tanárok irányítanák a fiatal tanárokat, és a mentorálás fejében csökkentenék heti tanóráik számát, hogy legyen idejük megfelelően foglalkozni a gyakornokokkal.

Hozzátette, az új oktatási törvény hatályba lépésével a kezdő tanárok fizetése is az országos átlagbér szintjére fog emelkedni, ezzel arányosan pedig nőni fog a többi tanügyi dolgozó fizetése is. Cîmpeanu nyomatékosította: oktatási miniszterként határozottan támogatja ezt.