Az oszlop, amelynek tetején egy gyönyörű Mária-szobor áll, Erdély második legrégebbi köztéri szobrának számít. 1959-ben darabokra szedték és a ferences templomban raktározták el, onnan helyezték 1961-ben a Szent Péteri plébániatemplom mögé.
Tavaly szeptemberben a nagyon rossz állapotban levő műemléket lebontották, darabjait Magyarvistára szállították, ott végzik restaurálását. Ezt követően az oszlopot visszahelyezik a piarista templom elé, pontosabban az Egyetem és a Farkas (Kogălniceanu) utcák találkozásánál visszaállítandó kis térre, amelynek több mint két évszázadon át dísze volt.
Főként az utóbbi két év során több újság hasábjain jelent meg írás arról, hogy politikusainknak és/vagy köztisztviselőinknek köszönhetően indul/indult el a fentebb jelzett, Mária-oszlop restaurálásának tervezése és folyamata.
Ezzel kapcsolatban – főként, amióta mind a Farkas, mind az egyetem utcában folynak a munkálatok - sokan, köztük a római katolikus hívek – és nemcsak – fejezték ki értetlenségüket. Nyomatékosan, esetenként kritikus hangnemben feltéve a kérdést: a katolikus egyház, illetve annak vezető beosztású kolozsvári papjai miért nem emelték fel szavukat az elmúlt hatvan év folyamán az oszlop restaurálása, illetve a régi, méltó helyére való visszahelyezése érdekében?!
Öntsünk tiszta vizet a pohárba. Gyermekként, ifjúként sokat minisztráltam a tudós, akkor már nyugalmazott, híres dr. Biró Vencel (1885–1962) történész, piarista paptanár miséin. Tudván, hogy nagyon szeretem a történelmet, szabadidejében sok mindenre rányitotta szememet kincses városunkban. Egyik vágya az volt, hogy a Mária-oszlop visszakerüljön eredeti helyére. Ezt szóvá is tette több történésznek, eredménytelenül.
Továbbá szintén a már letűnt kommunista rendszer idején dr. Dávid László (1977 és 1984 között) és dr. Czirják Árpád (1984 és 2000 között), mindketten Kolozs-dobokai főesperesek és a Szent Mihály-templom plébánosai, valamint több hívő értelmiségi többször is szóvá tették az ügyet mind a műemlékvédő szakemberek, mint a hatóságok előtt.
Az adott körülmények között azonban hiába volt egyes szakemberek részéről a megértés és jóindulat, nem voltak döntési pozícióban. A hatóságoknál pedig a mindenféle ígérgetés ellenére is süket fülekre talált kérésük.
2015-ben, amikor Kolozsvár Polgármesteri Hivatala elhatározta a Farkas és az Egyetem utca felújítását, eljött az ideje a nagyon konkrét és hatásos fellépésnek. Kovács Sándor főesperes-plébános 2017-ben bekövetkezett halálát követően akkori főpásztorunk, Jakubinyi György érsek Veres Stelian segédlelkészt nevezte ki a Szent Mihály plébánia kormányzójává és ideiglenes Kolozs-dobokai főesperesnek. Már 2012-től, kolozsvári szolgálata kezdetétől megcsodálta a kincses város műemlékeit, köztük a jobb sorsra érdemes Mária-oszlopot és elhatározta, hogy lépni fog.
Ezért fogalmazódott meg benne, hogy ökuménikus, felekezetközi összefogással kellene megoldani a helyzetet. Ennek érdekében egy, Emil Boc polgármesternek címzett, alaposan dokumentált átiratot szerkesztett, amelyben röviden ismertette a Mária-oszlop történetét, majd többek között hangsúlyozta a következőket: „Valamennyi római katolikus hívő nevében – magyarok, románok, olaszok és más nemzetiségűek –, kérjük a műemlék visszahelyezését. Túlzás nélkül állítjuk, hogy ennek nemzetközi visszhangja, jelzés értéke lesz, főként mert napjainkban veszélyeztetve vannak Európa keresztény gyökerei. Másrészt Anton Schuchbauer 1744-ben készült alkotása a barokk művészet egyik remeke, vonzerővel fog hatni a művészet kedvelőire és újabb fontos látnivalót fog jelenteni Kolozsvár tursztikai térképén is.”
Veres Stelian megbízásából személyesen kerestem fel mind Andrei Andreicuț ortodox érseket, Kolozsvár, Máramaros és Szilágyság metropolitáját, mind az azóta elhunyt Florentin Crihălmeanu Kolozsvár-szamosújvári görögkatolikus megyéspüspököt, akik szintén támogatták az ügyet, beleegyeztek a 2018. május 2-án keltezett átirat közös felterjesztésébe, amelyet a kezdeményező Veres Stelian mellett elláttak aláírásukkal és főpapi pecsétjükkel. Az iratot 2018. június 6-i dátummal iktatták a polgármesteri hivatalban, amelynek Emil Boc polgármester, illetve Virgil Poruțiu igazgató és Adriana Măgurean osztályvezető által aláírt válasza pozitív visszajelzést jelentett, meggyőződésünk szerint ez döntő módon elősegítette az ügyet.
Minden tiszteletünk érdekvédelmi politikusaink és minden jóakaratú felelős beosztású hivatalnok munkássága iránt, de úgy érzem, mind az értetlenkedők, mind a közvélemény előtt tartozunk e pontosítással. A Mária-oszlop helyzetének megoldását tehát elsősorban a történelmi, Isten Anyját, a Boldogságos Szűz Máriát kiemelten tisztelő keresztény egyházak – római katolikus, ortodox, görögkatolikus – elöljáróinak közös fellépése segítette elő. Természetesen köszönet illeti valamennyi politikus és/vagy helyi tanácsos, nem utolsósorban a műemlékvédelmi szakemberek hozzáállását.
Meggyőződésem szerint most már mindenki, akinek számít kincses városunk történelme és művészeti értékei, várja a Mária-oszlop remélhetőleg közeli visszahelyezésének és megáldásának ünnepnapját.
