Kiemelten figyeltek a helyi alkotókra, előadókra, termelőkre
A Fehér Megyei Magyar Napok idei kiadása nem kis izgalmat okozott a szervezőknek, hiszen attól tartottak, hogy a több hónapos munkájuknak elmarad az eredménye a rossz időjárás miatt. Végül kiderült: a zuhogó eső inkább csak az idősebb korosztályt tartotta távol, a közkedvelt programokra pedig idén is szép számban megjelentek az érdeklődők.
Lőrincz Helga alpolgármester: kiemelt figyelem a helyi alkotóknak
A sokoldalú, színvonalas fesztivál hivatalos megnyitóját szerdán, június 14-én tartották. „A magyar napok mindenkihez, minden korosztályhoz szól, a család, az iskola és az itthon maradás fontosságát hangsúlyozza” – mondta a rendezvény főszervezője, Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere, hozzátéve: idén kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a helyi alkotóknak, előadóknak, termelőknek kellő teret nyújtsanak.
A hivatalos megnyitót követően az Operettissimo előadásával startolt a magyar napok programja. Szintén első nap került sor két nagyenyedi származású alkotó, Fodor Zsuzsanna és Lőrincz Dávid festménykiállításának megnyitójára. Az én Petőfim címmel Fehér megyei diákok rajz- és festménykiállítása is megtekinthetővé vált a kollégium folyosóin, a munkák pedig tökéletes tematikai összhangban álltak a Petőfi 200 elnevezésű vándorkiállítással.
A csütörtöki nap is kínált kihagyhatatlan programokat. A kollégium udvarán nagy méretű pannókon állítottak ki néhány enyedi és miriszlói archív fotót az Enyeden élő és alkotó néhai Szabó János hagyatékából. A vásáros standok szebbnél szebb kézműves portékákat, könyveket, enyedi bort kínáltak, és a gasztrófelhozatalon is nagy számban voltak jelen a helyi és környékbeli árusok.
A tornavizsga szlogenje: „Szállj fel, szabad madár!”
A magyar napokat idén is egybekötötték a tornavizsgával. A több mint 100 éves múlttal rendelkező, Erdély legrégebbi tornavizsgája minden tanév végén nagyszámú közönséget toboroz a kollégium tornakertjébe, ahol diákok, szülők, nagyszülők, meghívottak, véndiákok és érdeklődők csodálják a kollégium diákjai által bemutatott közös gyakorlatokat. Az idei – nemcsak zeneileg, de látványvilágát tekintve is különlegesre sikeredett – tornavizsga szlogenje „Szállj fel, szabad madár!” volt.
Az óvodások a magyar zászló színeit jelképező mezben mutatták be tornagyakorlataikat, ezzel is erősítve köztünk a szeretetet, hitet és reményt. A gyakorlatokat Kerekes Tünde, Szakács Mária, Muzsnai Réka, Nagy Mónika és Szabó Ágnes óvónők tanították be.
,,Együtt dobban a szív, együtt dobban a szó” a Bethlen Gábor Kollégium elemista diákjai körében. Egységet, összetartozást jelképező virágkoszorút alkotva adták elő ötletes tornabemutatójukat Gilyén Izabella, Kis Amália, Szakács Ildikó, Alexa Mária és Mester Ágnes tanítónők irányításával.
A gimnáziumi és középiskolai diákok gyakorlatainak összeállításában a kollégiumi sporttanárokkal, Tályai Stefániával és Kerekes Ferenccel összedolgoztak Tóth Bence és Tóth-Bóna Boglárka Luca, Petőfi-programos ösztöndíjasok. Az együttműködésből a legendás rockopera, az István, a király csodálatos zenéjére alakult ki, dinamikus tornavizsga-gyakorlat.
A tornavizsgán, a szokásnak megfelelően, a legsikeresebb sportolókat díjazták. Az elmúlt időszakban nagyon sok diák ért el kiváló eredményeket a megyei és országos vetélkedőkön, a legeredményesebb sportolók Cheşcheş Sára és Kiss Mátyás voltak.
A tornakertből való levonulás után koncertek következtek. A magyarországi Lunda zenekart helyi kötődésű fellépők követték, a Semaphore, illetve DJ Földi x Miske.
Először állították ki a rekonstruált miriszlói népviseletet
Péntek délelőtt az évzáróra, majd a kisebbeknek szóló programokra került sor. Fellépett a Tekergők zenekar, majd kézműves és cserkészfoglalkozások, illetve íjászat kötötte le a figyelmüket. Délutána népi hagyományokra koncentráltak a szervezők. Először került a nyilvánosság elé a rekonstruált miriszlói népviselet, Szabó Csilla Erzsébet miriszlói óvónő jóvoltából, aki egyben a Miriszló Gyöngye Egyesület és az RMPSZ Fehér megyei elnöke is. A lelkes pedagógus, tánccsoportvezető elmondta: 2015 óta törekszik a helyi népviselet rekonstruálására, amely kihívásokkal teli feladat volt, hiszen nem maradt fenn egyetlen textíldarab sem, csupán régi fotók és tanulmányok alapján kellett eligazodni. A kitartásnak viszont meglett az eredménye, a szakemberekkel és a viseletkészítőkkel való folyamatos egyeztetésnek köszönhetően, a miriszlói kezdeményezés sikere pedig mások számára is követendő például szolgálhat.
Fotó: Fehér Megyei Magyar Napok
A népviselet-bemutatót követően színpadra álltak a megye magyar néptánccsoportjai, este pedig Birinyi József és Szabó Sándor, majd Nyitrai Tamás és zenekara lépett fel, ezután táncházat szerveztek a kollégium étkezdéjében. Közben a klasszikus zene kedvelői számára a római katolikus templomban a gyulafehérvári Augustin Bena Kulturális Központ kamarazenekara szimfonikus koncertje kínált alternatívát.
Szombaton is tartalmas programok várták az érdeklődőket. Reggel startolt a gulyásfőző verseny, amely ezúttal is több csapat számára jelentett élvezetes kihívást, a gyerekek közben futball- és kosárlabda-bajnokságokon vehettek részt.
Mindazok számára, akik a kollégium és a város történetével szerettek volna részletesen megismerkedni, építészettörténeti sétákat szerveztek Horváth Zsuzsa művészettörténész vezetésével.
Régi fotók és tanulmányok alapján kellett elkészíteni az öltözetet (Fotó: Fehér Megyei Magyar Napok)
A szombati nap egyik kiemelkedő eseménye a Gazdáné Olosz Ella (1937–1993) munkáinak egy részét bemutató kiállítás megnyitója volt. A híres erdélyi textílművész rendkívül értékes hagyatékát férje, Gazda József író, művelődésszervező mutatta be. A Gazda házaspár 1961 és 1964 között volt a Bethlen-kollégium tanára, viszont ez az első alkalom, hogy Gazdáné Olosz Ella alkotásait bemutatják Nagyenyeden. A művésznő világjáró körutakon tanulmányozta és vette birtokba a szövés technikáit, építette be művészetébe Kelet és Nyugat, az archaikus és a modern, a népi és a kortárs goblenszövészet hagyományait és alakítota ki sajátos egyéni technikáját.
Bemutatták a MÚRE Fehér megyei riportkötetét
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által kiadott, Fehér megyéről szóló riportkötet bemutatója másik hangsúlyos pontja volt a szombati programnak. Az éppen egy esztendeje, Fehér megyei helyszíneken készült riportokból összeálló könyvet a MÚRE elnöke, Szűcs László mutatta be és felszólaltak az eseményen jelen levő úságírók. A válogatás szerzői: Ambrus Attila, Csermák Zoltán, Basa Emese, D. Mészáros Elek, Farkas Kriszta, Forró László, Lukács Orsolya Izabella, Mihály Kriszta Kinga, Rácz Éva, Sarány István, Szűcs László, Újvári Ildikó, Vajda György, Vetési László.
A kötetben az olvasó betekintést nyerhet a Fehér megyei magyar közélet mindennapjaiba, megismerheti önkormányzati vezetőiket, gazdagon illusztrált anyag mutatja be Nagyenyed építészeti örökségét. Külön riport foglalkozik olyan települések múltjával és jelenével, mint Abrudbánya, Magyarigen, Torockó, továbbá megismerhetünk csombordi és magyarlapádi gazdálkodókat, rózsatermesztőket, tejtermelőt, borászt, valamint az íjász hagyományőrzőket. Gyulafehérváron a római katolikus Szemináriumban végzős hallgató mutatja be az intézmény életét, míg a Bethlen Gábor Kollégiumban az érettségi előtt álló évfolyamok szokásaival, illetve a kicsengetés ünnepi mozzanataival ismerkedhetünk meg. Lőrincrévén lovas terápiás központba látogattak el a riporterek, másik anyag témájául a Fehér Megyei Magyar Napok szolgáltak – egy szórványtelepülés háttérintézményeként. Ugyancsak fontos szórványszimbólum a példásan felújított marosszentimrei műemlék templom. A kötetben szó esik még Boroskrakkóról, Sárdról, Zalatnáról, illetve Székelykocsárd jelenéről. Egy dokumentumriport enyedi szobrok s a szobrok mögött felsejlő sorsok történetét mutatja be. Szórványleltár címmel a téma szakértője sommázta a Fehér megyei magyar közösség jelenét.
A kötet bemutatását másik nagy érdeklődésnek örvendő esemény, a kollégiumi színjátszó kör, a Fordított Patkó előadása követte. A Fodor Katalin magyar szakos tanárnő vezette kör Székely Csaba Idegenek című művét vitte színre Imecs Magdó Levente rendezésében.
Szombaton, a közkedvelt magyarlapádi Hóhányók zenekar, valamint a Csík zenekar koncertjét megelőzően tombolázásra került sor, a fődíj elektromos kerékpár volt.
Vasárnap lazító programot kínáltak a szervezők: a tompaházi tónál szervezték meg a horgász- és halászléfőző, valamint íjászversenyt.
Szőcs Ildikó igazgató: lesz kinek átadni a közösségépítést
Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója elmondta: az iskola nemcsak szimbóluma, hanem a gyakorlatban is kiváló helyszíne a magyar napoknak, hiszen a tágas, zárt udvarban minden elfér, kiváló az akusztikája, ráadásul itt tömörülhet minden program és nem szóródik szét a városban. Az igazgatónő szerint a diákság számára kiváló alkalom adódik a magyar napokon, hogy megszokják, megtanulják az önkéntességet, így lesz majd kinek átadni a közösségépítést. Idén rekordszámú, mintegy 90 önkéntes jelentkezett, már kritériumokat is fel kellett állítani a túljelentkezés miatt.
A magyar napok nemcsak a Fehér megyeiek számára teremtett találkozási lehetőséget, hanem alkalmat nyújtott az iskola és a város magyarországi kapcsolatainak ápolására is. A kollégiumot támogató magánszemélyek mellett jelen volt három anyaországi testvértelepülés képviselete is. A komplex eseménysorozat jogi lebonyolítója a Dr. Brendus Gyula Egyesület volt, az RMDSZ Fehér Megyei Szervezetével karöltve, főtámogatók pedig Magyarország kormánya, a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága, a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány.
A rendezvény az elszármazott és a környéken élő véndiákok találkozójának is jó apropóul szolgál, hiszen a Fehér Megyei Magyar Napok alkalmat nyújt arra is, hogy az elszármazottak, akik ebben az időszakban látogatnak haza, együtt lehessenek és hozzáadott tartalommal teljen fel az itthonlétünk.
Fotó: Fehér Megyei Magyar Napok
Ugyanakkor, a megfelelő népszerűsítésnek köszönhetően, egyre több olyan turista is megfordul a magyar napokon, akiket nem kötnek rokoni vagy tanulmányi kapcsolatok Nagyenyedhez, de kíváncsiak voltak a városra és a programokra. Egy többgyerekes székelyföldi család elmondása szerint az autópálya, illetve Kolozsvár, Gyulafehérvár vagy Torockó közelsége könnyen elérhetővé teszi, hogy egy-egy körúton megálljanak Nagyenyeden is, és betérjenek a rendezvényekre.
