Vezessen mindenki szabályosan és óvatosan – figyelmeztet számtalanszor a rendőrség
Láthattuk-tapasztalhattuk: hatalmas különbség van a nyugat-európai sofőrök és a volt szovjet blokk országaiban volán mögé ülők vezetési stílusa között. Amikor a kontinens nyugati országaira gondolunk, természetesen kivételt kell tennünk a különböző államok között. Gondolom, mindenki egyetért abban, hogy Olaszország, különösképpen Nápoly ilyen vonatkozásban más világ – negatív értelemben. Igen ám, de a rendszeres koccanásokat leszámítva itt nem történik annyi súlyos és halálos baleset, mint egy hasonló méretű romániai városban…
Szakemberek szerint Románia egyik „betegsége” a közúti forgalomban bekövetkezett súlyos és halálos balesetek száma. Az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak az adatai egyértelműek: Románia továbbra is Európa-bajnok a közúti balesetek számában – az adatok szerint nálunk naponta 76, évente pedig 28 ezer összeütközés történik. Bogdan Despescu, a belügyminisztérium államtitkára nemrég kijelentette: idén október negyedikéig már több mint 1050 személy vesztette életét közúti balesetekben. Közölte: az említett időintervallumban 3143 súlyos autóbalesetet regisztráltak a közlekedési rendőrök, amelyek 1051 halálos áldozatot követeltek, 105-tel kevesebbet, mint a tavalyi év azonos időszakában. A közúti balesetekre vonatkozó statisztikai adatok csökkendő tendenciát mutatnak ugyan, ám a halálos karambolok száma továbbra is rettenetesen magas, figyelmeztetnek az illetékesek.
Bogdan Despescu azt is elmondta, hogy melyek a legtöbb halálos áldozatot követelő balesetek fő okai.
„Az okokat tekintve első helyen a törvényes sebességkorlátozás be nem tartása áll. Emiatt az év eleje óta 168-an haltak meg. A második a gyalogosok fegyelmezetlensége, ilyen vonatkozásban 108 halálos áldozatot jegyeztünk. A következő helyen áll a kerékpárosok figyelmetlensége: 92 halálos áldozattal járt. Tehát még ha alacsonyabb is a balesetek száma, úgy véljük, hogy ez sok Románia számára abban a kontextusban, hogy uniós szinten méltatlan helyet foglalunk el, mégpedig a lakosság számához viszonyítva a halálos áldozatok számát tekintve az elsőt” – mondta a román sajtónak Bogdan Despescu, a belügyminisztérium államtitkára. Az államtitkár hozzátette, hogy az idei év első nyolc hónapjában 3000 súlyos közúti baleset következett be.
Mi okozza a legtöbb közlekedési balesetet?
A statisztikai adatokban a következő baleseti okokat sorolják fel:
1. A gyalogosok fegyelmezetlensége 515 súlyos balesetet okozott, ezek 199 halálos, 320 súlyos és 20 könnyű sérüléssel végződtek.
2. Gyorshajtásért 497 súlyos baleset történt, 193 halálos áldozatot, 416 súlyos sérültet és 448 könnyű sérültet követeltek.
3. A kerékpárosok fegyelmezetlensége 402 súlyos balesetet okozott, amely 88 ember halálát, 319 ember súlyos és 10 ember könnyű sérülését eredményezte.
4. Az elsőbbség meg nem adása a gyalogosoknak 248 súlyos balesettel járt, 46 halálos, 205 súlyos és 17 könnyű sérülést okozva.
5. A járműveknek való elsőbbség meg nem adása miatt 246 súlyos baleset történt, ami 59 halálos áldozatot, 212 súlyos és 181 könnyű sérültet követelt.
Tavaly nálunk sérüléssel járó 28 010 közúti közlekedési balesetet regisztráltak, amelynek következtében 36 218 személy sérült meg, s ebből 4,5 százalék halálos áldozattal járt. 2021-hez képest tavaly a közúti közlekedéssel kapcsolatos kockázat növekedése figyelhető meg, a sérülést okozó közúti közlekedési balesetek valamennyi típusára vonatkozóan, azok jellege és bekövetkezési módja szerint – derül ki az INS adataiból. Érdekes megjegyezni, hogy a legnagyobb mértékben, 10,2 százalékkal, az egy járművel történt balesetek száma nőtt.
A sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek aránya a településeken (autópályák nélkül) az összes baleset 83,8 százaléka volt, a halálos kimenetelű vagy sérült személyek aránya pedig 79,4 százaléka az összes sérült személynek. 2022-ben a sérüléssel járó közúti közlekedési balesetekben érintett 3305 gyalogos és alkohol befolyásoltsága alatt álló közúti járművezető közül 1182, azaz 35,8 százalék volt gépkocsivezető.
A balesetek bekövetkezési ideje szerint a legmagasabb arányban augusztusban (az összes baleset 10,3 százaléka), júliusban (10,2 százalék) és júniusban (9,9 százalék) történtek a balesetek. A fényviszonyok szerint az összes baleset 73 százaléka nappal, az útviszonyok szerint pedig a balesetek 87 százaléka száraz úton történt.
Gond van az elektromos rollerekkel is
A statisztikai adatok az elektromos rollerekre is kitérnek: tavaly Romániában 155 súlyos baleset történt elektromos rollerekkel, kétszer annyi, mint 2021-ben, amikor 75 ilyen balesetet jelentettek, amelyek 8 ember halálát, 131 ember súlyos és további 5 ember könnyű sérülését okozták – derül ki a román rendőrség főfelügyelősége által rendelkezésre bocsátott adatokból.
A rendőrség adatai szerint tavaly több mint 1250 ilyen baleset történt, kisebbek és súlyosak egyaránt.
A statisztikai adatok alapján tízből körülbelül kilenc balesetet a rolleresek okoznak. A fő okok továbbra is a közlekedési szabályok be nem tartása, az útviszonyoknak nem megfelelő sebesség, az elsőbbség meg nem adása, az irányváltoztatáskor való bizonytalanság, vagy az ellenkező irányba való vezetés.
A Szabadság tapasztalattal rendelkező közúti rendőrhöz fordult, kérve a statisztikai adatok értelmezését és tanácsok megfogalmazását.
A beosztása és az intézmény szervezési szabályai miatt név nélkül nyilatkozó szakember kijelentette: a balesetek színfalak mögötti egyik oka a megfelelő közúti infrastruktúra hiánya. Rögtön megjegyezte azt is, hogy a gépkocsivezetőknek ennek figyelembe vételével és a sebesség ehhez történő igazításával kellene közlekedniük.
– A másik ok, hogy a gépkocsivezetők rendkívül türelmetlenek, mindent most vagy azonnal akarnak. Amikor szabálytalanság miatt megállítom őket, meg sem próbálnak lefizetni, mert mindent rögzítek a belügyminisztérium által a közúti rendőrök rendelkezésére bocsátott testkamerával. Hogy legtöbben mivel indokolják a gyorshajtást? Sietnek haza a családhoz – számolt be saját tapasztalatáról a közúti rendőr.
Szerinte a súlyos és a halálos baleseteket elsősorban a szigorú büntetésekkel és traffipaxokkal lehetne megelőzni.
– Bizonyos országokban a hajtási jogosítványt frissen megszerzett fiataloknak több tucatnyi órát felnőtt jelenlétében kell vezetniük. Ez nagyon jó ötlet, nálunk is be kellene vezetni ezt az intézkedést! – vélekedett a szakember.
A férfi elmondta: nemrég egy Maros megyei autópályán 192 kilométerórával hajtó gépkocsivezetőt állított meg.
– Flottul azt mondta nekem, hogy vendéglőbe siet, nagyon kívánja a pacallevest. A férfi Audi A5-ös típusú gépkocsit vezetett – tette hozzá.
Mi a helyzet Európában?
Szintén az Európai Unió statisztikai intézetének adatai szerint a kontinens szintjén a legbiztonságosabb utak Svédországban vannak (18 haláleset egymillió lakosra vetítve), míg Románia (93 haláleset 1 millió lakosra) a legmagasabb arányt jelentette 2021-ben, abban az évben, amelyre vonatkozóan az uniós adatokat összesítették. A halálos balesetek száma Romániában több mint kétszerese az európai átlagnak (az uniós átlag 44 közúti haláleset volt egymillió lakosra számítva).
Az Eurostat adatai alapján Svédországon kívül 8 másik tagállamban (Dánia, Németország, Írország, Ciprus, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Németország, Írország, Málta) volt a legalacsonyabb a halálos balesetek száma.
Uniós szinten a közúti halálesetek valamivel több mint fele a vidéki utakon történt, míg a városi területeken 40 százalék, az autópályákon pedig 8 százalék. A halálos közúti balesetek 43 százalékát a személygépkocsiban ülők (sofőrök és utasok), 20 százalékát a gyalogosok, 18 százalékát a kétkerekűek (motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok) és 10 százalékát a kerékpárosok okozták.
Az uniós statisztika a nemek megoszlásáról is közöl adatokat: négyből három közúti haláleset (77 százalék) férfiakat érintett. Az idősebbek (65 év felettiek) az összes haláleset több mint negyedét (28 százalék) okozták, bár arányosan több fiatal halt meg az utakon. Az EU közútjain elhunytak 12 százaléka 18-24 éves közötti volt, noha ez a korcsoport az EU népességének csak 7 százalékát teszi ki. A fiatalok tehát nagyobb valószínűséggel szenvednek halálos közúti balesetet.
A városi területeken a mintázat nagyon eltérő, ahol a gyalogosok (37 százalék) teszik ki a halálos áldozatok legnagyobb részét.
Borítókép: IPJC/FACEBOOK
