Über, Kindle, Airbnb – „bomlasztó innovációk”. Mi következik?
Ha belegondolunk, az utóbbi évtizedben az életünket könnyebbé, változatosabbá tevő innovatív megoldásoknak köszönhetően radikális változások következtek be: megjelent például az Über, a Kindle, Airbnb vagy akár a Tesla elektromos autó. Vajon az elkövetkező időszakban milyen hasonló „bomlasztó találmányok” lesznek úrrá mindennapi életünkön? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakemberek, a cégek képviselői, illetve az innovációs, számítástechnikai és távközlési stratégák az Open Innovation 2.0 elnevezésű konferencián, amelyet első ízben tartottak Kelet-Európában. S miért esett éppen Kolozsvárra a választás? Mert Erdély fővárosa már bizonyított ilyen téren, sőt Emil Boc polgármester szerint Európa Innovációs Fővárosának címére pályázik a városvezetés.
Az innovatív megoldásaikat, ötleteiket bemutatni kívánó egyetemi hallgatók, helyi lakosok és az idősebb korosztály irányában egyaránt nyitott értekezlet megnyitóján Emil Boc polgármester kijelentette: Erdély fővárosa mindennel rendelkezik ahhoz, hogy sikerrel pályázhasson az Európa Innovációs Fővárosa címre, amelyet korábban Barcelona, Amszterdam és Bécs birtokolt. Emlékeztetett, hogy az Open Innovation 2.0 konferencia az Európai Unió legfontosabb ilyen vonatkozású rendezvénye, a számítástechnika és távközlés kapcsán Kolozsvár pedig már bizonyított, ezért nem a valóságtól elrugaszkodott vágy, hogy az elkövetkező évtizedben a kincses város legyen Európa Innovációs Fővárosa.
– A rangos címet, amellyel a legszínvonalasabb európai versenyben helyt állókat tüntetik ki, eddig Barcelona, Amsterdam és Bécs nyerte el. Minden adott: vannak tehetséges szakembereink, az önkormányzat az innovációra összpontosít, létezik egy dinamikus üzleti szféra. A cím elnyerése középtávú célunk, amelyet képesek vagyunk elérni – fogalmazott az elöljáró.
Boc úgy véli, a már életbe léptetett projekteknek és az IT-szektor által felmutatott eredményeknek köszönhetően Kolozsvár „okos városnak”, úgynevezett smart citynek számít az országban. Elmondta: az elkövetkezőkben a városháza olyan mobilitással kapcsolatos platformot szeretne az érdekeltek rendelkezésére bocsátani, amely a közszállítási lehetőségeket és a sétáló övezetekhez kapcsolódó információkat ötvözi.
– Olyan digitális ökoszisztéma jön majd létre, amelynek része az önkormányzat, az üzleti és civil szféra, valamint az akadémiai szféra. Célunk mindezeket közelebb hozni az átlagemberhez. A jövő digitális gazdasága munkahelyeket teremt, befektetéseket eredményez. A technológiai fejlődést amúgy sem tudjuk megkerülni – vélekedett Emil Boc.
A konferencián elhangzott: bizonyos iparágak későn reagálnak a technológiai változásra, nem hajlandók a nyitásra. – Őket majd elviszi a lavina, ugyanis megjelennek a „bomlasztó”, polgárbarát megoldások, amelyek lesöprik őket az asztalról – jelentette ki az egyik előadó. Úgy vélte, napjainkban a negyedik ipari forradalom időszakát éljük, amelyek az üzleti modellek gyökeres megváltoztatására kényszerítik a vállalkozókat.
A Szabadság Martin Curleynek, az Intel volt frontemberének, valamint az Innovation Value Institute (IVI) egyik vezetőjének tette fel a kérdést: azt már tudjuk, hogy az Über, az Airbnb, a Kindle, a Homestay és mondjuk a Tesla elektromos autónak köszönhetően az utóbbi évtizedben gyökeresen megváltozott az életünk, de mi következik?
– Az úgynevezett bomlasztó technológiák, azaz a technológiai és innovációs folyamatokba robbanásszerűen belekontárkodó megoldások egyszerre jelentek meg az elmúlt évtizedben. Beszéljünk csupán a felhő alapú, azaz a cloud computing technológiáról, a közösségi médiáról, a tárgyak internetjéről, vagyis az IoT-ről. Rendkívül izgalmas, ahogy ezek a technológiák nem csupán egymás mellett léteznek, hanem összedolgoznak, s láncreakció jön létre, amely gyökeresen megváltoztatja életünket. Az utóbbi években robbanásszerűen fejlődött a megosztáson alapuló technológia: ilyen az Über, az Airbnb. Előbbinek egyetlen kocsi sincs tulajdonában, utóbbi egyetlen szobát sem birtokol, saját iparágukban mégis ők a legnagyobbak. Nem tettek mást, mint valós időben tudták metszeni a keresletet és kínálatot. Hogy mi következik? Gyors változás, és a blockchain. Hogy mi ez? Elosztott adatbázis, amely rendkívül fontos strukturális innováció. Életünket meghatározzák majd a szinte bármilyen feladat elvégzésére alkalmas humanoid robotok. Ezeket bizonyos vendéglőkben már használják – fogalmazott a szakember.
