EU-csúcs: továbbra is támogatnák az Ukrajnának szánt fegyverszállítást

EU-csúcs: továbbra is támogatnák  az Ukrajnának szánt fegyverszállítást
Az ukrajnai háború és az energiaválság voltak a legfőbb témák az Európai Unió (EU) 27 tagállamának pénteki informális csúcstalálkozóján Prágában. A tárgyalások helyszínére, a prágai várba érkező Petr Fiala cseh miniszterelnök újságíróknak elmondta azt is, hogy – az Emmanuel Macron francia államfő által kezdeményezett – Európai Politikai Közösség (EPC) csütörtöki tárgyalása sikeres előzménye volt a csúcstalálkozónak.

ÖSSZEFOGLALÓ

Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője pénteken a Hradzsinba érkezve a sajtó képviselőinek elmondta: az a szándéka, hogy a csúcstalálkozón felszólítsa a tagállamok vezetőit az újabb közös fegyverszállítás finanszírozására Ukrajna számára. Az EU eddig 2,5 milliárd eurót szabadított fel védelmi alapjából, amelyből a tagállamok fegyvereket és hadianyagot szállítottak az orosz invázióval küzdő Ukrajnának.

Borrell az új segítség nagyságát nem pontosította, de az eddigi öt fizetési összeg egyenként 500 millió eurót tett ki. Az európai vezetőknek támogatniuk kellene az uniós kiképzési missziók létrehozását is az ukránok részére – mondta a főképviselő, hozzátéve: reméli, hogy a külügyminiszterek következő – október 17-re– tervezett ülésére már készen lesznek a következő javaslatok is.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke tudatta: ezen az informális csúcstalálkozón nem lesz semmiféle döntés, határozat, de lényegében előkészítik az október végi brüsszeli csúcstalálkozót.

Iohannis: határozottabb lépések szükségesek

Klaus Iohannis államfő az uniós értekezlet előtt a sajtónak azt mondta:
az eddigi intézkedések nem vezettek az energiaárak jelentősebb csökkenéséhez, ezért határozottabb, uniós szinten alkalmazott lépésekre van szükség. Kifejtette: kitart a javaslata mellett, miszerint szét kell választani a földgáz piacát az elektromos energiáétól, és szerinte egyre több tagállami vezető támogatja ezt az elképzelést.

Mint mondta, reméli, az EB-t is sikerül meggyőzni arról, hogy ez az egyik lépés, amely eredményes lehet. Hangsúlyozta, hogy az energiaforrások diverzifikálására is szükség van, és ezen a téren történtek kisebb előrelépések. Példaként említette a Görögország és Bulgária gázhálózatát összekötő interkonnektor üzembe helyezését, amelynek a kapacitását szerinte növelni kellene.

Ursula Von der Leyennek a gázárak felső határának megszabására vonatkozó javaslatáról kijelentette: a szakértőknek ki kell dolgozniuk az intézkedés részleteit, hogy az ne érintsen olyan beszállítókat, mint Norvégia, amely az európai gáz egyharmadát szállítja.

„Egy szélesebb körű intézkedéscsomagra van szükségünk, nemcsak azért, hogy átvészeljük a telet, hanem azért is, hogy a jövőben legyen elegendő energiánk, amelyhez megfizethető áron jut hozzá a lakosság” – fejtegette Iohannis.

Újságírói kérdésre válaszolva megállapította: szerinte nem ártana kidolgozni egy „tisztességes” energiatakarékossági tervet Romániában.

„Ismétlem, senki sem akarja az embereket a hidegben tartani, de egy átgondolt takarékossági terv valószínűleg jól fogna” – nyilatkozta Iohannis.

Az ukrajnai helyzet kapcsán Iohannis elmondta: a tagállamok határozottan el fogják ítélni, hogy Oroszország területeket csatolt el Ukrajnától. Megjegyezte ugyanakkor, „kifejezetten üdvözli” a nyolcadik szankciós csomag elfogadását, amelyről a múlt heti megbeszéléseken született megállapodás.

Románia teljesített valamennyi feltételt

Románia Schengen-csatlakozásának témájában az államfő kiemelte: Románia 2011 óta teljesítette a csatlakozás valamennyi technikai feltételét, és fontos lenne, hogy az ország állampolgárai élvezzék a személyek szabad mozgásának előnyeit. Emlékeztetett arra, hogy Románia részese számos schengeni vonatkozású programnak részese, s „nagyon jól végzi a feladatait.”

 „De mindezeken túlmenően egyértelmű, ha egységről és szolidaritásról beszélünk Európában, akkor annak a tagállamok között is léteznie kell. Ki kell terjeszteni a tagállamokat egymáshoz közelebb hozó intézményi formákat. A Schengen-övezet lehetővé teszi a személyek szabad mozgását, és úgy gondolom, a romániaiak számára is fontos, hogy ők is teljes jogú európaiaknak tekinthessék magukat” – jelentette ki Iohannis.

Az államfő meggyőződését fejezte ki, hogy Európa biztonsága és a külföldről érkező személyek mozgásának ellenőrzése jelentősen javulna, ha Romániát, Bulgáriát és Horvátországot bevonnák a schengeni térségbe. Hozzátette, ezekben a napokban szakértők egy csoportja ismét ellenőrzi Románia csatlakozásának műszaki feltételeit. Bejelentette továbbá, jövő héten Romániába látogat Mark Rutte holland miniszterelnök is.

EGYETÉRTENEK A V4-EK A SZANKCIÓKAT ILLETŐEN

A visegrádi csoportban (V4) teljes egyetértés van az uniós szankciókat illetően, Magyarország nem akadályozza az ukrajnai háborúval kapcsolatos nyolcadik szankciócsomagot – jelentette ki Mateusz Morawiecki. A lengyel kormányfő megerősítette: találkozott Orbán Viktorral, és beszéltek a szankciókról is. Mint kiemelte, „Magyarország miniszterelnöke nem akadályozza a nyolcadik szankciós csomagot.”  Hangsúlyozta: „hamis állításnak és mítosznak bizonyult az, amit egyes lengyelországi kommentátorok hátráltatásnak, akadályozásnak akarnak beállítani. „Teljes egyetértésben vagyunk az egész visegrádi csoport keretében”, emelte ki Morawiecki. Mint ismeretes, az Európai Tanács csütörtökön új, további gazdasági korlátozásokat tartalmazó, valamint az egyéni szankciók alá vett orosz állampolgárok listáját bővítő csomagot fogadott el Oroszországgal szemben.

Kép: www.presidency.ro