Charles Michel az egynapos EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón az európai uniós integrációval kapcsolatban közölte, a tagállami állam- és kormányfőket tömörítő ET megadta a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának. A fontos lépést jelentő döntés határozott üzenetet küld az EU bővítés iránti elkötelezettségéről – húzta alá.Közölte továbbá, a tagállami vezetők hozzájárultak az Ukrajnának szánt 18 milliárd euró összegű támogatás folyósításához és megerősítették, hogy előmozdítják a béketeremtést. A támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére – közölte.Tájékoztatása szerint a tagállami vezetők megegyeztek az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett kilencedik szankciós csomag részleteiről, már csak a jogi szövegének pontosítása van hátra. Az újabb uniós megszorító intézkedések egyebek mellett az orosz energiaszektort érintik, valamint segítik a globális élelmiszerellátást – mondta.Beszámolt arról is, hogy az uniós vezetők megvitatták, miként lehet versenyképesebbé tenni az EU gazdaságát az emelkedő energiaárak és az amerikai klímavédelmi intézkedések keretében bevezetni tervezett állami támogatások életbelépése esetén. Az uniós tanács azt kérte az Európai Bizottságtól (EB), hogy már 2023 januárjának végére dolgozzon ki stratégiát az európai versenyképesség védelmére és a termelékenység növelésére – közölte.
A migrációs nyomás nem szűnő növekedése miatt a vezetők megállapodtak abban, hogy február első felében a migráció témakörével foglalkozó rendkívüli csúcstalálkozóra gyűlnek össze Brüsszelben – tájékoztatott Charles Michel.Ursula von der Leyen, az EB elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: az ukrajnai háború súlyos hatást gyakorolt az európai gazdaságokra, a negatív időszak jövőre is folytatódni fog. Felhívta a figyelmet, jövőre Európában 30 millió köbméternyi gázhiánnyal lehet számolni, amit lehet ugyan pótolni, de várhatóan magasan maradnak az energiaárak. Véleménye szerint gyors cselekvésre van szükség, minél előbb közös beszerzési platformot kell létrehozni, fel kell gyorsítani a megújulóenergia-projektek engedélyezését, és piaci korrekciós mechanizmust kell bevezetni a gázárakra. Reményét fejezte ki, hogy erről a három intézkedésről megállapodás születik az energiaügyi miniszterek hétfői tanácskozásán. Arról is beszélt, hogy az amerikai kormány jelentős befektetése a tiszta technológiai ágazatokba önmagában üdvözölendő, azonban tenni kell annak érdekében, hogy a szektorban Európa megőrizze globális vezető szerepét. Ennek érdekében négypontos tervet javasol majd az EB, amely az amerikai kormánnyal való együttműködésre, az állami támogatási szabályok reformjára, a zöld átmenet felgyorsításra és a megújuló energiaforrások kiépítésének előmozdítására összpontosít.
Johannis derűlátó„Valamennyi illetékes megértette, hogy van egy probléma, amit meg kell oldani. Eléggé optimista vagyok abban a tekintetben, hogy 2023-ban Románia és Bulgária számára pozitív eredménnyel zárul a csatlakozási folyamat” – jelentette ki Klaus Iohannis. Az államfő az ülésen hangsúlyozta, Románia minden szempontból felkészült a schengeni csatlakozásra. Beszélt arról is, hogy az osztrák és a holland álláspont kapcsán még vannak megoldandó kérdések, de a tárgyalásokból azt a következtetést vonta le, hogy „ezúttal jobb lesz a felkészülés, és van akarat a megoldásra”. Elmondta, konkrét ütemtervről még nem lehet beszélni, de meggyőződése, hogy amint Ausztria és Hollandia tisztázza az álláspontját, a Bel- és Igazságügyi Tanács ismét napirendre veszi a két ország csatlakozásának kérdését. „Senkinek nem áll érdekében, hogy ennek az ügynek ismét negatívan kimenetele legyen az EU számára. Nehéz időket élünk, sokféle válsággal, az Európai Uniónak nincs szüksége egy újabb kudarcra. Az uniónak sikerekre, pozitív eredményekre van szüksége” – nyomatékosította.
