Az államelnöki hivatal nem válaszolt a hírportál azt illető érdeklődésére, hogy mi Klaus Johannis álláspontja egy esetleges jelölést illetően. A Hotnews-nak nyilatkozó források szerint, amennyiben Michel Barniert, az Európai Bizottság Brexit-főtárgyalóját választják meg 2019-től az EB következő elnökének, az Európai Tanács elnöki székének elfoglalására leginkább Johannisnak van esélye. Ennek a két tisztségnek a betöltését illetően idejekorán elkezdődnek a politikai tárgyalások, de végeredményük valószínűleg csak a jövő év közepe táján válik majd nyilvánossá – írta a hírportál. Az európai parlamenti választások eredménye is számottevő a kérdésben, de nagy meglepetésekre nem számítanak, várhatóan az Európai Néppárt nagyobb sikert ér majd el a szocialistákkal szemben.
Az Európai Tanács jelenlegi elnökének, Donald Tusknak a mandátuma 2019 decemberében jár le. Az elnöki megbízás két és fél évre szól, de csaknem szabályszerűen meghosszabbítják egy második mandátumra is. Tusk 2014 decemberétől vezeti az uniós testületet. Íratlan szabály az Európai Unióban, hogy amennyiben az Európai Bizottság elnökét egy nyugat-európai tagállamból választják, akkor az Európai Tanács elnökségét egy közép- vagy kelet-európai politikusra bízzák, hogy egyfajta belső egyensúlyt biztosítsanak. A tárgyalásokat már jóval a határidő előtt lebonyolítják, jellemző módon egyetlen jelölt mögött alakul ki politikai konszenzus, őt szavazzák meg a Tanács tagjai, az uniós állam- és kormányfők.
A Hotnews által idézett források okfejtése szerint ugyanakkor a jelenlegi kelet-európai állam- és kormányfők közül nem sokan felelnének meg az Európai Tanács elnöki székének betöltésére. Johannis lehetséges ellenjelöltjeként Litvánia elnökét, Dalia Grybauskaitét nevezték meg, aki állítólag nagyon népszerű és elismert a Tanácsban; mindamellett, „Litvánia kis állam, és a román államfő előnyére szolgál az is, hogy folyékonyan beszél németül, franciául és angolul.” A hírportál interjúalanyai több helyzetet idéztek, amelyek szerintük arra utalnak, hogy Brüsszel „számításba vette” Johannist.
Többek között felhívták a figyelmet arra, hogy legutóbbi, január végi brüsszeli látogatása alkalmával az államfő az európai biztosok testületének tagjaival is találkozott, márpedig viszonylag ritka esetnek minősül, hogy elnökök vagy kormányfők a biztosokkal tárgyaljanak. Másrészt, az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel való találkozóját követően, Johannis állást foglalt az EB elnökének kinevezésére vonatkozó uniós vitában is. A 2014-es európai parlamenti választások előtt bevezették azt az eljárást, hogy a versenybe lépő pártok már a kampány elején megneveztek egy úgynevezett csúcsjelöltet (Spitzenkandidat), amely a politikai alakulatnak a jelöltje volt a bizottsági elnök tisztségére is. Az Európai Tanács valóban a választásokon győztes Európai Néppárt csúcsjelöltjét, Junckert jelölte az EB elnökének, és a parlament nagy többséggel meg is szavazta. Mindamellett, ez a rendszer politikai megegyezésen alapszik, és meglehetősen megosztó témának számít, támogatói és kritikusai egyaránt vannak. Jean-Claude Juncker köztudottan támogatja a Spitzenkandidat-rendszert, és Klaus Johannis is ennek alkalmazása mellett foglalt állást legutóbbi nyilatkozatában.
Jelentősnek tartják továbbá azt a tényt is, hogy tavaly szeptemberben Juncker javaslatot tett arra, hogy Nagy-Britanniának az unióból való kilépését követő napon Nagyszebenben tartsák meg az uniós csúcsértekezletet. Az sem elhanyagolandó szempont továbbá, hogy 2019 januárjától Románia veszi át az EU soros elnökségét – emeli ki az összefoglaló.
Amennyiben Johannis elfogadja az Európai Tanács elnöki tisztségére való jelölést, nem indulhatna Románia elnökjelöltjeként, ugyanis az ET vezetőit volt állam-, vagy kormányfők közül választják.
(Borítókép: A fotón az államfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, forrás presidency.ro)