„Erdély a hagyományos népi kultúrában nagyhatalom”
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet működtető Sapientia Alapítvány Kuratóriuma 100., ünnepi ülését tartotta október 18-án. – Ezen a kerek évfordulón visszatekintettünk az elmúlt két évtized időszakára, az önálló magyar felsőoktatás újabb kori történetére. A kuratórium megerősítette továbbá, részt vesz az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány létrehozásában, szervezeti kereteinek megteremtésében, működésének felügyeletében – összegezte Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Hozzátette: a Sapientia EMTE néptáncoktatói képzés bevezetését tervezi már egy ideje, elindították az akkreditációs folyamatot. Bíznak abban, hogy ez rövidesen sikerül, s majd az új szakirány a hagyományok háza nyújtotta oktatással, foglalkozásokkal összefonódva működhet.
Az elmúlt 20 évben több mint ötezer hallgató végzett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, s legtöbbjük a Kárpát-medencében maradt, ebben a kultúrkörben tevékenykedik – hívta fel a figyelmet a püspök. Az egyetemet létrehozó és működtető Sapientia Alapítványt az erdélyi magyar történelmi egyházak hozták létre 2000. március 16-án. A Sapientia EMTE-n az oktatás 2001. október 3-án indult el, az alapítvány által felügyelt magyar magánegyetemi hálózat másik intézménye, a Partiumi Keresztény Egyetem pedig 1999-ben jött létre.
– A Sapientia Alapítvány az egyik legszélesebb társadalmi legitimációval rendelkező kisebbségi szervezet, pontosan azért, mivel a történelmi egyházak közösen biztosítják a hátterét – hangsúlyozta a református elöljáró. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Sapientia EMTE immár a 20. helyre került az ország több mint száz egyetemének rangsorában; ez azt mutatja, hogy tanárok és diákok is nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy színvonalas legyen az oktatás az intézményben – tette hozzá. A kuratórium fontosnak tartja azt is, hogy minden helyszínen (Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön), ahol az egyetemnek karai működnek, legyen egy-két úgynevezett húzószak, amely a többinek a hírnevét öregbíti – magyarázta Kató Béla. – Mindig felvetődik a kérdés: lesz-e elég diák; mindamellett abból kell kiindulni, hogy még mindig vagyunk annyian a közösségben, hogy olyan fiatalokat képezzünk ki, akik képesek továbbvinni az örökséget – hangsúlyozta a püspök. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Erdélyi Hagyományok Házának megalakulása szintén bizakodásra ad okot, hiszen amikor nem bezárnak, hanem kinyitnak intézményeket, van reménység a fejlődésre.
Kelemen László, a Budapesti Hagyományok Házának igazgatója elmondta, hogy immár 18 éve vezeti a nagy múltú intézményt. Ő maga Gyergyóditróból származik, és Budapestre kerülve is a hagyományos népi kultúrával foglalkozott. – A hagyományok háza azért jött létre, mert egyértelmű volt, hogy a hagyományok átadása a családokban, a falvakban megszűnt, s ezeket immár szervezett formában szükséges továbbvinni, ahhoz, hogy megmaradhassanak; ezen dolgoztam én is az elmúlt 19 évben – emelte ki. Az elmúlt három évben a hagyományok háza a különböző Kárpát-medencei partnerintézmények bevonásával széles körű hálózat kiépítésén dolgozott; ennek keretében a társult civil szervezetek is mindazokat a hagyományátadó tevékenységeket szervezhetik meg, amelyeket a Budapesti Hagyományok Háza is felvállalt.
Az Erdélyi Hagyományok Házának különálló jogi személyként való megalapítását egyrészt a régió számottevő mérete, a magyar népesség jelentős lélekszáma, másrészt pedig az indokolta, hogy Erdély a magyar népi kultúra egyik fellegvára. – Erdély a hagyományos népi kultúrában origó, nagyhatalom, bázisnak számít; fontos a teljes magyar nemzet számára, hogy ez a bázis ne üresedjen ki, az élő hagyományátadás folytatódjon – hangsúlyozta Kelemen László, aki egyébként az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány kuratóriumának elnöke. Mint mondta, méltó partnerre találtak a Sapientia Alapítványban, amelynek ernyője alatt jött létre.
Az új intézmény kolozsvári, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi és csíkszeredai területi irodákkal működik majd, a központot Marosvásárhelyre tervezik. Az alapítvány ügydöntő, ügyvezető és képviseleti szerve a kilenctagú kuratórium, amelyben az erdélyi hagyományápolás kiemelkedő személyiségei, a Sapientia EMTE és a magyar állam képviselői vesznek részt – részletezte Kelemen László. Az új intézmény feladatai között a hagyományok háza hálózat munkájának a koordinációját, a néptáncoktatók képzésének akkreditációját jelölte meg. Kiemelte továbbá, hogy keretet kell teremteni annak is, hogy a 34 erdélyi személyiség, aki a népművészet mestere kitüntetésben részesült, szintén átadhassa tudását, hogy a magyarországi néptáncegyütteseknek erdélyi és az erdélyieknek magyarországi turnékat szervezzenek, valamint az erdélyi gyűjteményekben megtalálható hangfelvételeket, fényképeket és filmeket digitalizálják és archiválják. Lapunk kérdésére Kelemen László elmondta: az elkövetkező időszakban keresnek megfelelő helyszínt a kolozsvári irodának, a néptáncoktatásnak, táncháznak is. Az intézmény működéséhez – reményeik szerint – a magyar állam nyújt anyagi támogatást.
