Először szerveznek magyar napokat Máramarosszigeten

ÖSSZEFOGLALÓ

Először szerveznek hétvégén Máramarosszigeti Magyar Napokat, amelynek célja, hogy megmutassa magát és értékeit az észak-erdélyi város magyar közössége.

– Tény, hogy vannak szomorú veszteségeink nemcsak Máramarosszigeten, de egész Máramaros megyében is. De nem csüggedünk, és nem siránkozunk, hanem folytatjuk a munkát. A Máramarosszigeti Magyar Napok által megmutathatjuk: erős magyar közösség él még a városban – fogalmazott Zahoránszki Brigitta, a Máramarosszigeti Magyar Napok egyik szervezője.

– A legfrissebb népszámlálási adatok szerint Máramarosszigeten 2771 magyar él. A római katolikus és a református egyházközség által nyilvántartott hívek száma meghaladta a háromezret. Bonyolult társadalmi folyamat eredménye a magyarság fogyása: az elöregedés, a fiatalok elvándorlása, az asszimiláció mind hozzájárul. Ám a számok nem szegik kedvünket. Igyekszünk hangsúlyozni a magyarság és a magyar kultúra jelenlétét, kimozdulni a „falak közül”, megmutatni saját értékeinket, kultúránkat – nyilatkozta a Szabadságnak Orosz Krisztofer, a máramarosszigeti RMDSZ városi elnöke és a történelmi Máramaros területi ügyvezető elnöke.

Megtudtuk: az utóbbi időszakban több magyar vonatkozású eseményre került sor: budapesti színművészek, valamint Szalonna és bandája kárpátaljai népzenészekkel lépett fel.

– Mindkét alkalommal háromszáznál többen vettek részt az eseményen. Az emberek szívesen eljárnak ezekre az eseményekre, mert kevés lehetőségük van kulturális rendezvényeken részt venni. Amit máshol megtesznek a magyarok, mi miért ne tegyük meg Máramarosszigeten? – tette fel kérdést az RMDSZ-elnök. Hozzátette: reméli, hogy a Máramarosszigeti Magyar Napokat hosszú évekig megszervezik majd.

2021-ben merült fel, hogy a megyeközpont, Nagybánya után a térség másik magyarlakta váro­sában is legyen magyar fesztivál. A szervezést a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) helyi szervezete vállalta fel az egyházakkal, a civil szervezetekkel és a Máramaros megyei szervezettel partnerségben.

– A programokat igyekeztünk változatossá alakítani, úgy, hogy minden korosztály megtalálja a neki megfelelőt – mondta Zahoránszky. Lesznek kézműves foglalkozások, gólyalábasok, íjászat, családi és könnyűzenei koncertek, gasztronómiai bemutatók, előadások, női kávéház meghívott szakemberekkel.

Fontos szempont a helyi értékek bemutatása, így a rendezvénysorozat pénteken fotókiállítással debütál: régi fotókon és képeslapokon mutatják meg, milyenek voltak a történelmi Máramaros magyarlakta települései, az egykori koronaváro­sok (Máramarossziget, Hosszúmező), a sós fürdős települések (Aknasugatag, Rónaszék). Rónaszék külön figyelmet kap a programban, a régi sós fürdő virágkoráról és hanyatlásáról is lesz vetített előadás. Máramaros egyetlen magyar többségű települése, Hosszúmező is bemutatja hagyományait, ételeit. Az ukrán–román határ menti község az egyetlen a megyében, ahol az elmúlt tíz évben nőtt a magyarok száma.

Pénteken Hollósy Simon máramarosszigeti születésű festőművészről, a Nagybányai Művésztelep egyik alapítójáról is megemlékeznek a két éve felavatott köztéri szobránál. Látható lesz egy képzőművészeti szakos helyi diák festmény- és grafikai kiállítása, valamint a város egyetlen magyar iskolájának, a Leöwey Klára Elméleti Líceumnak a diákjai is bemutatkoznak az Örökségünk őrei vetélkedőre készített előadásukkal.

Panelbeszélgetést tartanak az otthon vagy máshol élő sikeres máramarosszigeti magyarokkal. – Az a közös bennük, hogy mindannyian magyar iskolába jártak, és velük próbáljuk lebontani azt a sztereotípiát, miszerint nem érvényesülhet, az aki magyar iskolába jár – mondta Zahoránszki Brigitta.

A háromnapos programsorozat a vetített előadások kivételével a város főterén zajlik. A szervezők szerint ez jelképes hely, a helyi magyarok ezzel is üzenik: büszkék magyarságukra.

Az önkormányzat is partner, a rendezvényen a város román polgármestere is felszólal.

– Máramaros megyében nem jellemzőek az interetnikus konfliktusok. Itt évszázadok óta békében éltek egymás mellett a nemzetek – mondta Zahoránszki Brigitta. Példaként említette, hogy a helységnévtáblákra 2021-ben felkerült a város magyar és ukrán neve is, bár egyik közösség aránya sem éri el a 20 százalékot, amely alapján a román törvények kötelezik erre az önkormányzatokat.

A Máramarosszigeti Magyar Napok előestéjén, csütörtökön Laczkó Vass Róbert színművész és Székely Norbert Petőfi Live című verses-zenés előadóestjét láthatta a közönség. Péntektől a programok zöme a főtéren zajlik, ahol a hétvége során a Kacaj, a Karaván és az Edda Tribute együttes is fellép. A részletes program a rendezvény Facebook-oldalán böngészhető.

(Borítókép: Facebook)