Több tucatnyian álltak sorfalat vasárnap a Magyar és Párizs utca sarkán álló földszintes kórházépület előtt, támogatva Emanuel Ungureanu USR-s kolozsvári képviselő „Új kórházakat akarunk, nulláról” (Vrem spitale noi, de la zero) elnevezésű kampányát.
– Célunk egy teljesen új szülészet megépítése a jelenlegi Stanca kórház helyén. Meggyőződésem, hogy egy olyan gazdag város, mint Kolozsvár képes megépíteni az alapoktól egy európai szabványoknak megfelelő szülészetet. A jelenlegi épületet le kell bontani, és az 5000 négyzetméteres területen 250 ágyas új kórház épülhetne (a Kolozs Megyei Kórházhoz tartozó klinika jelenleg 75 ággyal működik). Több mint 100 éve egy régi istállót használunk kórházként anyák és újszülöttek részére. Felhívást intézek a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal, Kolozs Megyei Tanács, az egészségügyi minisztérium és a civil társadalom irányába, hogy támogassák ezt a kampányt – nyilatkozta a helyszínen a kezdeményező honatya.
Egy ilyen projekt mintegy 3 millió eurós költséggel megvalósítható Emanuel Ungureanu becslése szerint, amennyiben csak szülészet céljára szolgáló kisebb épületben gondolkodunk, de 50 millió euróból akár teljes gyermekkórház is építhető.
A kampány előtt kórházépítésben járatos szakemberekkel konzultáló honatya azt is elmondta, az épületet a főúttól beljebb is el lehet helyezni, a műszaki megoldások lehetővé teszik a függőleges fejlesztést (többszintes épület), így tekintélyes zöldövezet is kialakítható az utcák és az épület között. Az ötlet a magánszféra és az állam közös befektetéseként is megvalósulhatna.
Az ingatlant az 1830-as években építtette a báró Radák család városi rezidenciaként. A család kihalása után az Állami Tanítónőképző Intézet bérelte. A tanítóképző új épületének elkészülte után 1911-ben az Erdélyi Tanító Egyesületek Szövetsége veszi meg a házat a Tanítók Leányotthonául (a tanítók Kolozsvárt tanuló leánygyermekeinek nyújtott szállást). Gaal György kolozsvári helytörténész ezt írja az épülítről: „1917 májusában az Erdélyi Református Egyházkerület felállítandó Felsőbb Leánynevelő Intézete részére vásárolja meg az ingatlant, s egyesíti a következő telkekkel, s ettől fogva azokéval nagyjából közös a sorsa. 1919-ben Stanca Dominic jó nevű nőgyógyász létesít itt kórházat és rendelőintézetet. Az egyház nem tudja elérni, hogy kiköltöztessék innen. Közben az Asociaţia Învăţătorilor Români din Ardeal, Banat şi Părţile Ungureşti (Az erdélyi, bánáti és magyar részek román tanítóinak szövetsége) jogutódként elpereli az egyháztól az épületet, s 1925-ben nekik telekkönyvezik. 1926–1933 között váltakozó eséllyel folyik a perlekedés, míg végül az egyháztól az állam veszi meg, s az Egészségügyi Minisztériumnak utalja ki. 1942-ben a reformátusok ezt és a szomszédos házakat is visszaperelik, de 1945-ben újra államosítják őket.” Azóta az épületben szülészet működik.