ÖSSZEFOGLALÓ
Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a képviselőház elnöke szerdán bejelentette, a házelnököknek alkotmányos kötelességük összehívni a parlament két házának együttes ülését, s ezt meg is tette, a szenátus elnökével, az USR-PLUS-os Anca Draguval közösen aláírt határozatban. A képviselőház és a szenátus egyesített házbizottsága azonban csütörtök délelőtt úgy döntött, hogy az USR-PLUS és az AUR által benyújtott bizalmatlansági indítványról szóló vitát, illetve a szavazást azt követően tűzik napirendre, miután az alkotmánybíróság állást foglalt a kormány által benyújtott, alkotmányossági óvást illetően.
A kormány egyebek mellett azt kifogásolja, hogy az indítványhoz online beküldött vagy fénymásolt aláírásokat is mellékeltek, és beterjesztéséről a parlament nem küldött még aznap – ahogyan az alkotmány előírja – hivatalos tájékoztatást a kormánynak. Az alkotmánybíróság várhatóan jövő héten tűzi ki a panasz elbírálásának időpontját. A taláros testület szeptember 15-ig adott határidőt a kormánynak és a parlamentnek, hogy álláspontját előterjessze.
Kulcsfontosságú a vita időzítése
Korábban a kormány vezető erejét képező PNL és a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) a házbizottsági ülés bojkottálásával hátráltatta az indítvány napirendre tűzését. A kormánybuktatási próbálkozás szavazás alá bocsátását különböző megfontolások miatt késleltető nagy pártok azonban kénytelenek voltak taktikát váltani, miután a – miniszterelnökkel a PNL elnöki tisztségéért versengő – Ludovic Orban és Anca Dragu csütörtökre összehívta a parlament két házának együttes ülését.
Miután a PSD és a PNL felhagyott a bojkottal, csütörtökön a házbizottságban mindkét nagy párt elfogadta a kormányban részt vevő RMDSZ javaslatát, hogy a bizalmatlansági indítvány vitáját és szavazását halasszák az alkotmánybírósági döntés utáni időpontra. A bizalmatlansági indítvány parlamenti vitájának időzítése kulcsfontosságú a PNL-n belüli hatalmi harc szempontjából, Cîţunak ugyanis érdeke, hogy tisztségben lévő miniszterelnökként vegyen részt szeptember 25-én a PNL tisztújító kongresszusán.
Mindezek mellett, a PSD továbbra is azt állítja, hogy meg akarja buktatni a Cîţu-kormányt és előrehozott választásokat óhajt, de olyan eljárás nyomán, amelynek törvényessége vitathatatlan. A PNL pedig csütörtökön határozatba foglalta, hogy nem fog a PSD-vel közösen kormányozni.
Orban alkotmányellenesnek tartja a halasztást
A két házbizottság összevont ülése utáni sajtónyilatkozatában Ludovic Orban megerősítette, hogy a házbizottság a kormány és parlamenti közötti, alkotmányos jellegű konfliktusra alapozta a döntését. Kifejtette ugyanakkor, hogy „mélységesen” alkotmányellenesnek tartja a bizalmatlanság indítványról szóló parlamenti szavazás elhalasztását. Emlékeztetett arra, hogy amikor a PSD tavaly augusztusban bizalmatlansági indítványt nyújtott be az általa vezetett kormány ellen, jómaga is egy alkotmányos jellegű konfliktusra hivatkozva támadta meg ezt a kezdeményezést az alkotmánybíróságon. A taláros testület azonban megállapította, hogy megalapozatlan a kifogása, s a parlament végül szavazott a bizalmatlansági indítványról.
Újságírói kérdésre Orban kijelentette: a PNL elnökeként semmiféle tárgyalása nem volt a PSD-vel a bizalmatlansági indítványt illetően. „Én, mint a PNL elnöke, semmiféle tárgyalást nem folytattam senkivel a PSD-ből, és ha vannak kollégáim, akik egyezkedtek szociáldemokratákkal, az azt jelenti, hogy a román állampolgárokkal szembeni kötelezettségvállalásainkat hágják át, valamint a PNL összes stratégiai álláspontját és a párt vezetőségének döntéseit” – hangoztatta Orban.
Felmentett államtitkárok, prefektusok, alprefektusokSzerda este Florin Cîţu kormányfő menesztette az USR PLUS-os államtitkárokat is. Erről a döntés már csütörtökön megjelent a Hivatalos Közlönyben. A miniszterelnök 26 államtitkárt és államtitkár-helyettest mentett fel tisztségéből, közülük 21-en a minisztériumokban dolgoztak, egy a határon túli románok osztályán, egy az adóhivatalnál, hárman pedig az USR-PLUS-os, Dan Barna volt kormányfő-helyettes kancelláriáján.
A kormány a csütörtöki ülésén felmentette tisztségéből az USR-PLUS szövetség által jelölt megyei prefektusokat és alprefektusokat is. A miniszterlnök a kormányülés után közölte: a megüresedő több mint 80 posztra egyelőre nem neveznek ki új tisztségviselőket. Az USR-PLUS-nak egyetlen magasrangú állami tisztségviselője maradt hivatalban: Anca Dragu, a szenátus elnöke. A házelnök közölte: nem mond le, mert nélküle a “feléledő Szociálliberális (PSD-PNL) Szövetség” végképp eltemetné, és sosem tűzné napirendre a parlamentben a Citu-kormány megbuktatása érdekében előterjesztett bizalmatlansági indítványt. Dragu megjegyezte, őt csak úgy lehet leváltani, ha a liberálisok nyíltan összefognak az ellenzéki szociáldemokratákkal.
