A hatályos törvény szerint az új elnököt a hivatalban lévő államfő mandátumának lejárta előtti hónapban kell megválasztani. Az új változat szerint akár három hónappal korábban is meg lehet rendezni a voksolást. Mivel a második mandátumát töltő és újabb ciklusra már nem választható Klaus Iohannis elnök megbízatása december 22-én jár le, hivatali utódja megválasztását legkorábban szeptember elsejére lehetne kiírni.
A törvénymódosítás nem érinti azt az előírást, hogy az államfőválasztást vasárnap tartják, és az is érvényben marad, hogy a kormánynak legalább 75 nappal a szavazás előtt kell meghoznia a választás időpontját kijelölő határozatát.
Az ellenzéki pártok demokráciaellenesnek nevezték a „játékszabályok menet közben történő megváltoztatását”, tiltakoztak az érdemi vitát szerintük ellehetetlenítő sürgősségi eljárás ellen, de javaslataikat a kormánytöbbség elutasította. A kormánypártok szerint csak szervezési kérdésről van szó, az államfő jogköre nem változik, a voksolás előrehozása viszont időt ad majd a megválasztott elnöknek felkészülni arra, hogy átvegye a megbízatást a leköszönő államfőtől.
A kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL) két hete döntött választási szövetség létrehozásáról és a 2024-es év választási menetrendjének megváltoztatásáról. A megállapodás értelmében előrehozzák az ősszel esedékes önkormányzati választásokat, és június 9-én az európai parlamenti választásokkal egy időben rendezik meg őket.
A kormánypártok múlt héten elviekben megállapodtak arról, hogy az elnökválasztás első fordulóját szeptember 15-ére tűzik ki, és - amennyiben egyik jelölt sem szerzi meg az érvényes voksok több mint 50 százalékát - a két versenyben maradt jelölt közti második fordulót szeptember 29-én rendezik meg.
A parlamenti választásokat Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint december 8-ára tűzik ki. A választások menetrendjéről pártelnöki szintjén született megállapodást a két kormánypárt vezető testületeinek is meg kell még erősíteniük.
