Elfogadta a képviselőház a karanténtörvény tervezetét

Elfogadta a képviselőház a karanténtörvény tervezetét
Első házként elfogadta csütörtökön este a képviselőház plénuma a karanténtörvény tervezetét, amelyről a szenátus szavaz döntőházként. A jogszabályjavaslatot 266 képviselő támogatta, 11-en ellene voksoltak, nyolc törvényhozó tartózkodott. A törvénytervezet a járványhelyzetben és biológiai veszély esetén elrendelhető intézkedéseket szabályozza, többek között előírva, hogy az intézkedéseknek minden esetben arányosaknak kell lenniük az adott helyzettel, és megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni ezeket. Az RMDSZ-nek számos pontban sikerült visszaszorítania a kormány által kidolgozott törvénytervezet túlkapásait – közölte a szövetség hírlevele. Dr. Vass Levente, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője a törvénytervezet képviselőházi vitáján elmondta: a kormány megkésett a törvénytervezet kidolgozásával, s nehezményezte, azt is, hogy a tervezetről nem lehetett érdemben széleskörű társadalmi vitát lefolytatni.

ÖSSZEFOGLALÓ

A képviselőház által csütörtökön este elfogadott törvényjavaslat tartalmazza a karantén és az elkülönítés fogalmának meghatározását. Eszerint a karantén a fertőző betegségek terjedésének fékezését célzó intézkedés, és a fertőzésgyanús személyek vagy a kórokozó-hordozók esetében rendelhető el. Nekik az erre a célra kialakított létesítményekben, otthonukban vagy egy általuk bejelentett helyen kell tölteniük a karanténidőszakot. A karantén elrendeléséről minden esetben indoklással ellátott határozatot kell kibocsátania a közegészségügyi igazgatóságnak, amelyben fel kell tüntetni a dokumentum kibocsátásának időpontját, a karanténba helyezett személy nevét és adatait, a karantén időtartamát, illetve az intézkedés megfellebbezésére vonatkozó lehetőségeket.

Az elkülönítés a fertőző betegségben szenvedő személyek vagy kórokozó-hordozók lakhelyi vagy kórházi elkülönítését jelenti egészségi állapotuk nyomon követése és/vagy kezelés céljából. A kezelés csak indokolt esetben alkalmazandó, és csak az érintett beteg hozzájárulásával – írja elő a tervezet.

Az intézményes vagy otthoni karantén azon személyek esetében rendelhető el, akik fertőzésgyanúsnak minősülnek, járványügyi szempontból fokozott biztonsági kockázatot rejtő térségből érkeznek, illetve akik közvetlen kapcsolatba kerültek igazoltan fertőzött személyekkel. Az otthoni karantén szabályait megszegő személyeket intézményes karanténba helyezik, és viselniük kell az ezzel járó költségeket.

A tünetmentes fertőzötteket lakhelyi elkülönítésbe helyezik, leszámítva azokat az eseteket, amikor a kórokozó típusa és fertőzőképessége megköveteli az egészségügyi intézményben való elkülönítést.

Egyedi esetekben, ha a kivizsgálás során az orvos úgy ítéli meg, hogy fennáll egy fertőző betegség közösségi terjedésének veszélye, tájékoztatnia kell a közegészségügyi igazgatóságot, amely elrendelheti az érintett beteg karanténba helyezését a kórházon belül.

A tervezet azt is előírja, hogy a központi és helyi hatóságoknak biztosítaniuk kell az otthoni karanténban vagy elkülönítésben levő személyek élelmiszerekkel és gyógyszerekkel való ellátását, amennyiben nekik nem áll módjukban beszerezni ezeket. Az ezzel járó költségeket az egészségügyi minisztérium költségvetéséből fedezik.

A képviselők által elfogadott módosító javaslatok ugyanakkor lehetőséget biztosítanak a karantén és az elkülönítés elrendelésére vonatkozó döntés megóvására is. Az óvásokat sürgősségi eljárással kell tárgyalni, a döntéshozatal legtöbb 24 órát halasztható, az indoklást pedig a határozathozatalt követő 48 órán belül kell közölni. Az elsőfokú határozat végrehajtandó, és két napon belül megfellebbezhető.

A tervezet leszögezi még, hogy járványhelyzetben vagy biológiai veszély esetén az illetékes intézményvezetők, az akció parancsnoka vagy az egészségügyi miniszter elrendelheti az egészségügyi dolgozók áthelyezését legtöbb 30 napra. Ez idő alatt az áthelyezett egészségügyi dolgozó szolgáltatásait igénybe vevő intézmény, az illetékes helyi önkormányzat vagy a minisztérium biztosít szállást és teljes ellátást – írja még elő a jogszabályjavaslat.

Ludovic Orban kormányfő a csütörtöki kormányülésen felszólította a koronavírus elleni küzdelemben részt vevő minisztériumok vezetőit, hogy „használjanak fel minden törvényes eszközt a megfertőződések számának csökkentése érdekében” . Ugyanakkor a miniszterelnök szombatra távértekezletre hívta össze a prefektusokat és az ellenőrzési hatáskörrel rendelkező intézmények vezetőit.

Orban felhívta az ellenőrzési hatáskörrel rendelkező intézmények figyelmét arra, hogy szigorítsák az ellenőrzéseket, s ne legyenek kíméletesek a szabályszegőkkel.

„Sajnos számos olyan cég, intézmény és állampolgár van, akik – valószínűleg a vírus létezését tagadó és a veszélyt elbagatellizáló, agresszív kampány hatására - teljesen figyelmen kívül hagyják a szabályokat” – jelentette ki a kormányfő.

Azt is elmondta, hogy naponta jelentést kér az ellenőrző szervektől a terepre küldött alkalmazottak számáról, az észlelt rendellenességekről, az ezek nyomán elrendelt intézkedésekről és a kiszabott bírságokról.

Ambrus Izabella, az RMDSZ jogi bizottságának tagja a szakbizottsági munkálatokról elmondta: a jogi bizottságból kikerült törvény nagyobb garanciát jelent a személyes szabadságjogok betartására a járványhelyzetben vagy biológiai veszély esetén elrendelhető közegészségügyi intézkedésekre vonatkozóan, mint amelyet a kormány dolgozott ki. A szakbizottsági munkálatok alatt gyakorlatba ültették az Alkotmánybíróság vonatkozó döntéseit is.

„Az RMDSZ javaslataként csak annak a személynek kell karanténba vonulnia, aki közvetlen kapcsolatba került a fertőzöttel. Pontosítottunk a beteg személy meghatározását, ennek értelmében kizárólag egy objektív orvosi kivizsgálás során lehet betegnek minősíteni az egyént, nem pusztán a tünetei alapján, ahogyan azt a kormány javasolta. Továbbá a tünetmentes betegek kórházi beutalására csak abban az esetben kerülhet sor, ha objektív klinikai vizsgálat eredményeként olyan elváltozásokat fedeznek fel, amely az illető fertőző betegségre jellemzőek” – nyilatkozta a politikus.

Rámutatott arra is, nyelvi jogi szempontból a törvénytervezet tartalmazza azt az előírást is, hogy az ország nyelvét nem beszélő egyén esetében, aki bírósághoz fordult, annak kötelezően tolmácsot kell biztosítani és ennek költségeit az igazságügyi minisztérium állja.

PÉNTEKEN NAPI 592 ÚJ ESETET JELENTETTEKA stratégiai kommunikációs csoport pénteki közlése szerint az elmúlt 24 órában 592 új koronavírus-fertőzést diagnosztizáltak Romániában. Az utóbbi napon 13 Covid-19-ben szenvedő beteg hunyt el, ezzel 1847-re emelkedett a járvány romániai áldozatainak száma.  A betegség romániai megjelenése óta 31 381 embernél mutatták ki a fertőzést, közülük 21 129 meggyógyult, 1683 tünetmentest tíz nap kórházi bennfekvés után hazaengedtek, pénteken 236 embert kezeltek intenzív osztályon. Kolozs megyében napi nyolc új esetet jelentettek pénteken: a kolozsvári kórházakban összesen 73 fertőzöttet kezelnek, közülük 44-en megyei illetőségűek. Eddig 22 Kolozs megyei páciens hunyt el a megbetegedés következményei miatt.

Borítókép: Illusztráció