Elbúcsúztak iskolájuktól a Kemény-líceum végzősei

Ezúttal is hagyományos népviseletet magukra öltve köszöntek el a diákok FOTÓK: RITI JÓZSEF ATTILA
„Az igazság őre légyen benned mindig az égi szellem” – Dsida szavait is útravalónak kapták a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceum végzősei, az új intézmény 9. ballagó évfolyama. Június 6-án megtelt az iskola udvara. A diákokon kívül meghatódott szülők, nagyszülők és rokonok várták, hogy felcsendüljön a Gaudeamus. Az iskola szimbolikus hídján és a tizenegyedikesek rózsakapuja alatt átvonult a ballagó sereg. Negyven fiatalt ünnepeltünk, akik szemünk előtt cseperedtek kis, majd nagyobb diákká, hogy most elinduljanak a világot megváltoztatni.

A ceremóniamester szerepét Baba Vera némettanár vette át, aki köszöntötte a meghívottakat és a diákokat. Emlékeztetett iskolánk egyik hagyományos évnyitó mozzanatára, amikor József Attila Kertész leszek című versének megzenésített változatára az évfolyamkezdő osztályfőnökök megfonják az összetartozás fonatát. A négy éve elültetett fa gyümölcsöket hoz már, közös munkánk gyümölcsét. 

A Kemény Zsigmond Elméleti Líceum igazgatója, Kulcsár Melinda Ilona a vendégek és a diákok köszöntése után reményét fejezte ki, hogy számos pozitív élmény és barátság marad a középiskolai évek hozadékaként. Megköszönte a ballagást előkészítők munkáját, a ballagók szüleinek a partnerséget, a bizalmat és sok sikert kívánt a ballagóknak. 

Balla Ferenc megyei tanácsos Sütő Andrást idézte, aki úgy véli, aki nem tudja merre tart, oda megy, ahova vezetik. A népviselet olyan megtartó erő, olyan lokális identitást ad, amely visszahozza a most ballagókat a szülőföldjükre, hogy kamatoztassák a megszerzett tudást. Bíztatta a végzősöket, hogy vegyenek részt a döntésekben, hogy ötven év múlva is lehessen magyarul ballagni a mezőségi iskolákban. 

Szabó Gábor szaktanfelügyelő a ballagók életét meghatározó pedagógusokra és intézményekre hívta fel a figyelmet, akiknek a munkája lehetővé tette a magyar anyanyelven való tanulást. 

Dragan Ovidiu polgármester kitartó munkára bíztatta a ballagókat, amely mindig meghozza gyümölcsét, példaként említve a magyar intézményeket. Természetesen szavazásra is buzdította a nagykorú fiatalokat, és sok sikert kívánt nekik. A Téka Alapítvány nevében Balázs-Bécsi Enikő az alapítvány támogatásáról beszélt és arról, hogy minden magyarul tanuló diáknak helye van az intézményben. 

Rotar Izabella, a helyi RMDSZ elnöke a terveket említette, hiszen a ballagás egy szakasz vége, egy másik kezdete. A döntés joga azonban mindig megmarad, s ennek felelősége is a már nagykorú fiatalajainké lesz, a szabadsággal együtt. Bölcs döntéseket és sok sikert kívánt az érettségi küszöbén állóknak. 

Vajda Dániel református lelkipásztor a Zsoltárok könyvéből idézett: „Az Úr megtámogat minden elesendőt, és felegyenesít minden meggörnyedtet. Mindenki szemei tereád vigyáznak, és te idejében megadod eledelüket. Megnyitod a te kezedet, és megelégítesz minden élőt ingyen. Igaz az Úr minden ő útjában, és minden dolgában kegyelmes.” Hálát adott az eddigi életutakért, és áldást kért az eljövendőre. 

A tizenegyedikesek búcsúműsorában Márai idézetek és zeneszámok hangzottak el, Schuller Hajnal és Lukács-Erdei Ibolya osztályfőnökök vezetésével. A tizenkettedikesek nevében Kocsis Edvin és Ferenczi Tímea búcsúzott. Személyiségüket műalkotáshoz hasonlították, hiszen mindenki más és különleges. Megköszönték az iskolának, pedagógusoknak és szülőknek az eddig nyújtott támogatást. Székely Melinda, a 12. A osztályfőnöke beszédében a pedagógusok kételye szólalt meg: vajon mit adtunk át, mit visz tovább a fiatal. Mi lesz számára követendő, mi lesz elvetendő. Egy a biztos: nem múlik el nyomtalanul a négy év. A céltudatos munka és a célok követése, a kérdések feltevése olyan értékek, amelyeket át szeretett volna adni. S bár a pedagógusmunka gyümölcse később érik be, reméli, hogy a tarisznyákba rejtett tudás segíti majd a diákokat a választott útjukon. 

Tasnádi Norbert a 12. B osztály osztályfőnökének első évfolyama búcsúzott, Móriczot parafrazálva „jó évfolyam volt, szép évfolyam volt, de nehéz évfolyam volt”. Természetesen felidézte a számos közös élményt és sikert kívánt a következőkre. 

A diákok díjazása következett. A tanulmányi eredmények szerint a következő diákokat szólították ki: 12. A osztáIy díjazottjai: I. díj: Felszegi Tünde és Kocsis Edwin, II. díj: Saplacan-Szilágyi Júlia, III. díj: Balla Brigitta és Ferenczi Timea. Dicséretet kaptak: Szilveszter Levente, Fülöp Dániel, Farcas Zsófia, Kis Beáta és Juhos Marci. 

A 12. B osztály díjazottai: I. díj Faragó Ingrid, II. díj: Jenei Márk Attila, Kovács István Norbert és Pintea Roland, III. díj: Csorba Szabolcs Patrik és Zsekán-Czégér Máté Tibor. Dicséretet érdemeltek: Tasnádi Timea Stefánia, Filep Zsuzsa Imola és Virág Szikszai Róbert Attila. 

A Kemény-díjat iskolánk névadójának leszármazottjai alapították, a legjobb tanuló kapja – az igazgató adja át. Idén Felszegi Tünde vihette haza az Csák Zoltán által készített emlékplakettet, a másik mellé, amit tavaly a nővére érdemelt ki szorgalmas munkával. Felszegi Tünde, évfolyamelsőként a Rotary egyesület díját is megkapta. 

Az RMDSZ díjakat Csoma Botond parlamenti képviselő adta át Kántor Évának és Faragó Ingridnek. A Téka Szórványkollégium díját a legszorgalmasabb bentlakó kapja, aki kisebb társait segítette. Idén a visai Kiss Emőke kapta az oklevélből, ajándékcsomagból és pénzjutalomból álló díjat. Rariga Imola Beáta, a Téka Szórványkollégium igazgatója adta ezt át. Fiatalok a közösségért-díjat a Téka Alapítvány hozta létre, a közösségi munkáért. Ebben az évben Balla Brigitta, Bíró Edina, Juhos Márton és Zsekán Czégér átvették ezt át Balázs-Bécsi Enikőtől. 

Az Romániai Magyar Pedagóguszövetség díját Fodor Emőke adta át Ferenczi Timeának. A kémiában nyújtott kiváló eredményekért Felszegi Tündét, a matematikában kimagasló eredményekért Felszegi Tündét, Balla Brigittát és Ferenczi Timeát díjazták. Felszegi Tünde a Babes-Bolyai Tudományegyetem által szervezett versenyen első lett, ami az egyetemre való bejutást is biztosította számára. 

Végső mozzanatként a végzősök átadták az igazgatónőnek a tablójukat, majd a kulcs szimbolikus átnyújtása következett. 

A diákok átvonultak az örmény székesegyházba, ahol Kovács Árpád adventista lelkipásztor és Küsmödi Attila katolikus plébános ökumenikus áldásban részesítette őket. A tanári kar énekszóval búcsúztatta a fiatalokat, áldást kérve rájuk. Szívünk kissé összeszorult, amikor eszünkbe jutott, hogy 2020-ban az örmény templomban szervezték meg a ballagást a járvány sújtotta év ballagóinak. Milyen jó volt most látni egymás arcát és mosolyogni egymásra. 

A ceremónia a ballagók szimbolikus „visszaadásával” zárult. Iskolakezdéskor a szülők a pedagógusokra bízták legdrágább kincsük, most visszaadják őket. Az utolsó névsorolvasás közben, a templomból a szülők kíséretében vonultak ki a 2024-es ballagói. Sok sikert mindannyiuknak! 

promedtudo2Hirdetés