Tiszteletben tartják egymás identitását, önállóságát
A 2014-es europarlamenti választások alkalmával kötött először megállapodást az RMDSZ és az MPP abban a reményben, hogy sikeres együttműködés esetén megismétlik a 2016-os önkormányzati és parlamenti választások előtt is. Idén a júniusi helyhatósági választásokon ez meg is történt, teret engedve ugyanakkor a versenynek is. Sok olyan település volt azonban, ahol közös listát állított az RMDSZ és az MPP, vagy egymás jelöltjeit támogatták – mondta el az aláírást követő sajtótájékoztatón Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke utalt arra: a közvéleménykutatások, a különböző konzultációk során egyértelműen az a visszajelzés érkezett, hogy a pártok közti megegyezés gondolata nagy támogatásnak örvend az erdélyi magyarok körében. Az együttműködés nem könnyű feladat – tette hozzá Kelemen -, különösen helyi szinten igényel komoly munkát a nem feltétlenül ideológiai törésvonalak, konfliktusok kezelése.
A szövetségi elnök hangsúlyozta: az RMDSZ és az MPP tiszteletben tartja egymás identitását, önállóságát, a szövetség nem törekszik a polgári párt beolvasztására.
Bíró Zsolt szerint a 2014-ben kötött megállapodás új fejezetet nyitott az erdélyi magyar politikában, az RMDSZ egyeduralmának végét, a többpártrendszer megszentesítését jelentette. Ha az RMDSZ-MPP megállapodás nem is nevezhető egyértelműen sikertörténetnek, kellő bölcsességgel folytatni lehet az együttműködést. Pártja ma is érvényesnek tartja "a választás szabadsága" jelszót, de kell tudni, mikor van helye és ideje az együttműködésnek, illetve a versenynek. Üzenik a kétkedőknek: MPP-t továbbra is a nemzeti ügyet képviseli, az erdélyi magyarok érdeke most az erős parlamenti frakció létrehozása.
Bíró cáfolta azokat az álláspontokat, miszerint az MPP számára idegen az RMDSZ-szel kötött szövetség, hiszen a polgári párt lényegében az RMDSZ ellenében alakult meg. „Mi nem valami, valakik ellen, hanem valamiért jöttünk létre”, hangoztatta az MPP elnöke.
Kelemen Hunor szerint az együttműködés nem írja felül a választás szabadságát, a verseny pedig nem azért van, hogy ártsunk egymásnak, hanem hogy használjunk a közös ügynek.
Ismét kimarad a Néppárt Újságírói kérdésre Kelemen Hunor kifejtette: az EMNP tett ugyan javaslatot egy hárompárti együttműködés létrehozására, amitől a szövetség nem zárkózik el. Ismerve azonban az EMNP feltételeit, nem valószínű, hogy az MPP-vel hasonló megállapodást tető alá hozhattak volna. Minden együttműködésre vonatkozó tárgyalás azonban okafogyott, erre idő híján amúgy sem kerülhet sor – derült ki.
Felmerült, hogy az MPP-s jelölteknek meg kell-e válniuk párttagságuktól, ha a szövetség listáin indulnak a választásokon. A választási törvény szerint a polgári párt csakis a szövetség listáin tud képviselőket bejuttatni a parlamentbe. Elhangzott: a román jogrendszer lehetővé teszi, hogy egy jelölt egyszerre lehessen az érdekvédelmi szervezetként bejegyzett RMDSZ-nek és az MPP-nek, mint politikai pártnak a tagja. Példa erre Klaus Johannis, aki tagja volt a Német Demokrata Fórumnak (FDGR), ugyanakkor a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségét is betöltötte. Ha a román törvények szerint ez lehetséges, az RMDSZ alapszabályzata viszont tiltja, hogy más pártok jelöltjei RMDSZ-listákon induljanak. Kelemen Hunor szerint az SZKT indokolt esetben feloldozást adhat ez alól.
Újságírói kérdésre, hogy esedékesnek látja-e a területi autonómia tervezetének benyújtását a parlamentben, Bíró Zsolt kifejtette: az MPP-nek továbbra is napirendjén szerepel az autonómia. Az elkövetkező parlamenti időszakban különben is olyan témák kerülnek napirendre, mint a közigazgatási átszervezés, az alkotmánymódosítás, ezek során az autonómia kérdése óhatatlanul felmerül. A parlament ugyanakkor adós még a kulturális autonómiát is magába foglaló kisebbségi törvénnyel – mondotta.
Mindehhez Kelemen Hunor hozzátette: Románia egyesülésének 2018-as centenáriuma alkalmával le kell folytatni a vitát arról, hogy tiszteletben akarja-e tartani a román állam a kisebbségek számára Gyulafehérváron 100 évvel ezelőtt megígért jogokat.
SZ. K.
