Legalább hat cég vett részt a kiállításon: egyik tároló, azaz digitális hulladéksziget szebb volt a másiknál, öröm volt nézni ezeket. És persze beindult a jelenlevők fantáziája: majd valamikor mi is ilyen digitális hulladékszigetekre visszük az általunk „megtermelt” hulladékot. Amelyet persze, szigorúan csakis szelektíven gyűjtünk.
Elméletben minden szép és jó, de a szomorú valóság az, hogy a híres, gazdag és jól működő kolozsvári önkormányzat az elmúlt három évben még mindig nem tett eleget annak, hogy szelektív szeméttárolásra megfelelő tartályokat helyezzen el a város bármelyik tömbháza előtt és körül. A város egyik régi és elég neves utcájában, a Donát úton lakom, tapasztalatból beszélek. A tömbház hulladéktárolójában négy szokásos méretű kuka van, de még mindig nem értünk el abba a boldogító állapotba, hogy szelektíven gyűjtsünk. Nem és nem. Pedig már küldtünk két-három kérvényt a szemétszállító cégnek ezzel kapcsolatosan. Válaszra sem méltattak. A szemetescég alkalmazottai jönnek – hiába van órarend, nem mindig tartják be – kiráncigálják a tároló ajtaját, kihúzzák a négy kukát, miközben arra sem ügyelnek, hogy a szemét ne potyogjon le – majd kiürítve visszagördítik a kukákat a helyükre. Ajtó bezárva, mennek is tovább. Hiába a jó szó, a kérés, semmi nem változik. Az utca túloldalán van egy földbe helyezett négyelemes tárolórendszer, amit egyszerre ürítenek ki és szállítanak el a szakcégek. Tehát hiába gyűjtötték össze a lakosok a szemetet szelektíven, és helyezték el a megfelelő kukába, úgyis egy helyre kerülnek.
A város önkormányzata most pályázni készül digitális hulladékszigetek kialakítására, és az Országos Helyreállítási és Reziliencia Tervből (PNRR) remélnek – nem is kevés: 1,5 millió eurós és 3,8 millió eurós – anyagi támogatást. Örvendetes, ám kíváncsi vagyok, mi lesz a végeredmény.
Évekkel ezelőtt Kolozsvár több pontján felszerelték a földalatti tartályokat. Amelyek ugyebár nem digitálisak, de akkor ez volt a legmodernebb. Kíváncsi vagyok, mi lesz ezekkel? Lehet-e ezeket is digitalizálni, vagy egyszerűen csak ott maradnak, mint a nem is olyan régmúlt emlékei? Három éve halljuk, hogy a szemetesek kötelesek külön elszállítani a szelektíven összegyűjtött hulladékot, ám a valóságban ez nincs így. De ha tegyük fel: három éve szelektíven gyűjtenék a cégek a szemetet, akkor hova viszik, hiszen az integrált hulladékkezelő központnak csak egy kis része működik. Már ha működik. Tehát nem elég szelektíven gyűjteni és elszállítani a szemetet, azt fel is kell dolgozni, újrahasznosítani. Ez még mindig nagyon kétséges a jelenlegi XXI. századi körülmények közepette Kolozsváron. Persze, mondhatjuk azt: nemsokára megoldódik, de hogy mikor, azt senki nem tudja megoldani. Talán egy ötcsillagos városban már nem kellene ilyen gondokkal szembesülnünk nap mint nap.
Évek óta már a csapból is a szelektív hulladékgyűjtés folyik. Ám nem tudom a kezem nyugodtan a szívemre tenni és azt mondani: a lakosok mindegyike elsajátította már a szelektív hulladékgyűjtést. Nincsenek ilyen ábrándjaim. Nem tudom, más kisebb vagy nagyobb romániai városban mi a helyzet szelektív szemétgyűjtés kapcsán, de egy ilyen digitális hulladéksziget működtetése talán nekik sem lesz könnyű.
Nagyon csalódottan, de mégis reménykedve várom, hátha az ötcsillagos városban beindul a szelektív munka, kezdve az összegyűjtéstől a szállításig és az újrahasznosításig. Egyszer el kell kezdeni… De vajon mikor érünk a végére? Mikor lesz végre tiszta, környezetbarát, szelektív hulladékgyűjtés ebben az ötcsillagos városban?
