Az utóbbi időben számos ál- és ijesztő adatokat közlő írás jelent meg a médiában arról, hogy az orvostársadalom hajlamos túladagolni a D-vitamint, főleg a gyermekeknél, ezért nagyon sokan még a jól ismert sémát – 3 éves korig szeptembertől márciusig pótolni kell a D-vitamint a csontgyengeség megelőzése céljából – is hanyagolják.
Szerencsére, ezzel párhuzamosan növekszik a tudományosan értékelhető, megbízható adatokat, következtetéseket közlő tanulmányok száma is ebben a témában. Egyre több kutatás bizonyítja azt, hogy a D-vitamin nemcsak a csontrendszer kiegyensúlyozott működéséhez szükséges, ahogy azt eddig hittük, hanem igen fontos szerepet játszik abban, hogy a szervezet védekezőrendszere is jól működjön: fertőzések esetén aktiválja, mozgásba, működésbe hozza azokat a sejteket, amelyek felelősek a mikroba elpusztításáért. Immunmoduláló szerepét egyaránt észlelték vírus- és egyes bakteriális fertőzésekben. Mindemellett már bizonyítottan ismert a D-vitamin szív-érrendszerre, idegrendszerre, légzőkészülékre, izomrendszerre kifejtett pozitív hatása, valamint az a tény, hogy megfelelő D-vitamin szint mellett csökken a rákos megbetegedések, a cukorbetegség, az asztma és egyes autoimmun betegségek kialakulásának valószínűsége.
Ezen adatok ismeretében miért ne kezdenénk az immunerősítést ezzel az egyszerű és könnyen beszerezhető vitaminnal? Igaz, az őszi-téli immunerősítő „kúra” elkezdése előtt javallott egy általános állapotfelmérés, és javallott a D-vitamin szintjének a vérből történő meghatározása. Ez a véranalízis könnyen elérhető, már a legtöbb laboratóriumban végzik a környékünkön is. Pozitívuma, hogy az időszakos szintmeghatározással objektíven követhető a kezelés hatékonysága (optimális szint esetén kevesebbet vagyunk betegek), megelőzhető az esetleges túladagolás. A D-vitamin szint meghatározása után a fő kérdés az, hogy mikor kezdjük meg a kezelést, és mi legyen a célérték. A véreredmények függvényében megkülönböztetünk D-vitamin hiányos állapotot (< 20 nM), valamint D-vitamin elégtelenséget (<75 nM). Minden esetben javallott átbeszélni a D-vitamin pótlásának módját és mennyiségét egy témában jártas szakemberrel. A kezelés, a javallott napi adag meghatározása egyénre szabott: figyelembe veszi az aktuális D-vitamin szintet, az esetleges társbetegségek jelenlétét, és ennek tükrében határozza meg az elérendő célértéket és azt a napi dózist, amellyel az optimális D-vitamin szint elérhető, fenntartható, megelőzve az esetleges túladagolást. A túladagolás veszélye akkor áll fent, ha hosszabb időn keresztül (hetek) nagy adagban alkalmazzuk a vitamint. Helyesen alkalmazott adagoknál kicsi a túladagolás veszélye.
Az élelmiszerekből felvett D-vitamin nem elegendő az optimális vitaminszint elérésére és fenntartására. Ősztől kevesebb a napsütéses órák száma, kevesebbet tartózkodunk a friss levegőn, ezért kevesebb D-vitamin előanyag képződik a bőrben is, tehát mindenképpen javallott pótolni nemcsak gyermekek, de felnőttek esetében is. Csecsemő- és kisgyermek korban (3 éves korig) pedig javallott a megszakítás nélküli, előírásoknak megfelelő napi adagolás.
