A 72 éves szakállas, őszes haját kontyba tekerő Praljak 2004 óta volt foglya a scheveningeni börtönnek. Maga adta fel magát, őt tették felelőssé a 16. századból származó mostari Öreg híd 1993 novemberi szétrombolásáért. A boszniai háború idején (1992-1995) Praljak a boszniai horvátok katonai vezetője volt.
Praljakon kívül még öt boszniai horvát politikai és katonai vezető felett ítélkeztek Hágában: Jadranko Prlic az önhatalmúlag kikiáltott Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság (Herceg-Boszna) egykori "kormányfője", Bruno Stojic a belügyek és a védelmi ügyek volt felelőse, valamint három katona, Milivoj Petkovic, Valentin Coric, Berislav Pusic felett. Prlic és Stojic esetében megerősítették az első fokon hozott ítéletet, a 25, illetve húsz évre szóló börtönbüntetést. Praljakot illetően ugyanez történt, a büntetés időtartamából levonták a vizsgálati fogságban eltöltött időt. A másik három vádlottat jogerősen 20, 16, illetve 10 év börtönbüntetésre ítélték.
A hat vádlottat 2013-ban bűnösnek találták súlyos háborús büntettek és az emberiség ellen elkövetett bűncselekményekben, abban, hogy részt vettek boszniai muzulmánok elűzésében, egy tisztán horvátok lakta terület létrehozásában.
Az Öreg hidat a szerb-bosnyák háborúban 1993. november 9-én horvát katonák lerombolták, nemzetközi összefogás eredményeként épült fel 2004-ben, majd 2005 óta a világörökség része lett
A hágai bíróság az újabb eljárás során megerősítette azt is, hogy Franjo Tudjman akkori horvát elnök vezetésével mind a hatan részt vettek egy közös terv megvalósításában, nevezetesen abban, hogy boszniai horvát csapatok ellenőrzése alá vont Herceg-Bosznát Horvátországhoz csatolják. A Herceg-Boszniai Horvát Köztársaságot nemzetközileg nem ismerték el, Tudjmant az ENSZ-törvényszék sosem vonta felelősségre.
A boszniai háborúban főleg boszniai muzulmánok és boszniai szerbek néztek egymással farkasszemet, ám időnként heves harcok dúltak boszniai muzulmánok és boszniai horvátok között is. A leghevesebb összetűzések Mostarban zajlottak, a város keleti részének négyötödét lerombolták.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló bíróság volt az első bíróság, amely 1945 után Európában elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkezhetett. A boszniai szerbek volt vezetőjét, Radovan Karadzicot 2008-ban szolgáltatták ki Hágának. 2016-ban többek között a srebrenicai vérengzésben játszott szerepéért 40 év börtönre ítélték. A boszniai szerbek katonai vezetőjét, Ratko Mladicot 2011-ben fogták el. A volt tábornokra a bírák a múlt héten életfogytig tartó börtönbüntetést róttak ki.
Ma már senki sincs az ENSZ-törvényszék körözési listáján. Az összesen 84 elítélt közé a legsúlyosabb bűnök elkövetéséért politikai és katonai felelősséget viselő személyek tartoznak.
