Demeter János képei az élet és a természet szeretetét sugározzák

Farkas György, Kós Katalin és Demeter János a megnyitón
„A vadász ül hosszú méla lesben” – írja Vörösmarty, és igazát ezúttal Demeter János természetfotói demonstrálják Kolozsváron az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházában megtekinthető rendhagyó kiállításon. „Gyakorta mostoha körülmények között, hosszú várakozással és türelemmel, az álcázás és lesben maradás fárasztó óráinak sokaságával készültek fotói, hogy elhozzák számunkra a látványt” – így jellemezte a látható fotók mögötti láthatatlan munkát a természetfotózással szakavatottan foglalkozó Farkas György az április 16-án tartott a megnyitón.

A fotókon a nagyvárosba elhozott természet, élővilág megörökítéséhez nemcsak kiváló eszköz és jó szem, biztos kéz szükséges: egy-egy emlékezetes képet olykor 30 órai várakozás, les előz meg, s egyetlen jó fotó elkészítéséhez akár ezerszer is exponál a fényképész.

A tárlatot méltató, a természetfotózásban járatos Farkas György elárulta: egy fénykép sikere, 80 százalékban, abban a pillanatban dől el, amikor a fényképező megnyomja az exponáló gombot. A kép sikerességéhez ugyanakkor rengeteg előmunka szükséges: szigorú előzetes tervezés, könyörtelen helyzetfelismerés, a fotózási alkalom gondos megszervezése, szakismeretek és sok-sok türelem. Demeter János szerencsére megszállott ember, a kitartóan és türelemmel alkotó művészként sikeresen végzett munka megszállottja, mondta róla a természetfotózásban igen járatos szakember. 

A kiállító Demeter János 1986-ban végezte a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemet, 1990-ig Baróton állatorvosként dolgozott, két alkalommal is (1990-1992 és 1996-1998 között) polgármestere volt a városnak, emellett a Vadász Közhasznú Egyesület ügyvezető igazgatója, oroszlánrésze volt a Székelyföldi Vadászati Közgyűjtemény létrehozásában. Az állatorvos jól ismeri a vad mozgását, reakcióit, anatómiáját, ez is segítette a „képvadászatban”, abban, mikor várható az alkalmas pillanat az expozícióhoz, aminek nyomán a legtöbbet megmutató kép születik. Az egykori vadász mára már csak fényképezőgéppel vadászik, képei az élet és a természet szeretetét sugározzák, a mindennapok világát, annak apró részleteit tárja fel. Képeivel arra is igyekszik a figyelmet felhívni, hogy az ember és környezete dinamikus folyamat részesei, s hogy e nélkül, ennek elvesztésével létünk szegényebb lenne. 

„A fotózás a pillanat művészete” – mondta a megnyitó beszédben Farkas György. „A kiállított képek az elsuhanó esemény vagy jelenség egy-egy mozzanatának metszetei, amelyeket Demeter János ragyogó érzékkel ragad meg. Nemcsak lát, hanem láttat is, a látvány mögött a mély tartalmat érzékelteti és kényszerít a rohanó időben egy elmélkedő megállásra” – fogalmazott a méltató. 

A kiállítás megálljt parancsol a nézőnek, tudatos szemlélődésre, gondolkodásra-elmélkedésre és állásfoglalásra serkenti. Ebben segíti az, ami a kiállítás egyediségét, rendkívüliségét adja: minden önmagában is látványos, érdekes, sokatmondó fotó címe mellett QR-kód található, amit ha a látogató okostelefonnal leolvas, az alkotó által a képhez rendelt barokk dallamot is meghallgathatja. Az alkotó alapképzettsége mellett ugyanis szenvedélyes zenerajongó: 1988-ban alapítója volt a Kájoni Consort régizene együttesnek. És hogy miért pont barokk zenét választott? Mert látásmódjához a kontrasztok, a fény és árnyék éles ellentétei találnak, és ez a barokkban bontakozik ki. 

A módszerről, az alkalmazott technikáról a kiállítást méltató Farkas György elmondta: a fekete-fehér fényképezés hőskorára jellemző eljárást használ Demeter, amelyet a „high-key és low-key” technikának neveznek, s amelyek az egymással ellentétes megvilágításra jellemzők, a fénykép fekete és fehér felületeinek arányát tükrözik. Ezek hangsúlyosabbá teszik a képeket. Demeter János vadász gyakorlata és szakmai képzettsége, a természet élővilágának ismerete sokat segít a „fotóvadászatain”. Nem riad vissza a szokatlan megfogalmazások használatától, amelyek a lényegre irányítják a figyelmet. Olyan világba vezet, ahol a szépség a cél, az ember gondolatvilágát pedig az érzések és azok finom rezdülései töltik ki. A figyelmet és a gondolatot arra irányítja, amit láttatni akar, teret hagyva a szemlélőnek, hogy a képen túli elemeket a maga képzelete, érzelemvilága szerint töltse ki, ugyanakkor a felkínált barokk zene ebben tovább is segít, kalauzol.  A kiállítás május 11-ig tekinthető meg.