„Sírba vihetik” a SRI titkosnak minősített válaszát
„A járványhelyzet alatt feszültség létezett a kormány és a parlament között. A kormány a parlamentet ellenfélnek tekintette, és önjáróan viszonyult a járványügyi helyzethez, és nem egyeztetett a parlamenti pártokkal. Úgy vélem, Romániában a politikai osztály felnőtt, és senki nem akar rosszat ebben a helyzetben, hanem mindenki azon dolgozik legjobb belátása szerint, hogy jól kilábaljunk ebből. A kormány viszont nem egyeztetett a parlamenttel, sokszor kaotikus intézkedéseket hozott, és kommunikációs hibák is voltak” – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Csoma Botond képviselő.
Ami Klaus Iohannis államfő magyarellenes kijelentéseit illeti, a Kolozs megyei RMDSZ-es politikus úgy vélekedett: sajnos, úgy érzi, hogy az államfő azon nyilatkozata után, miszerint Erdélyt árulja Orbán Viktornak a Szociáldemokrata Párt, a közélet bizonyos részében feszült helyzet keletkezett.
„Nem emlékszem, hogy hivatalban levő államfő valaha ilyen kijelentést tett volna. Több televíziós műsorban is részt vettem, amelyben a román-magyar kérdés megvitatásakor a jelenlevők túllépték a vita határát, s így részben visszatértünk az 1990-es évek retorikájához. Remélem, hogy a román-magyar kapcsolatban keletkezett kár később, párbeszéd útján orvosolható. Meg kell értetnünk a románokkal, hogy sem Székelyföld autonómiája, sem a közigazgatási törvénykönyvbe foglalt anyanyelvhasználati jog nem irányul a románok ellen. Remélem, a választások után viszonylag racionális mederbe kerül a román-magyar párbeszéd, és előre tudunk haladni. Úgy tűnik, a közeljövőben erre nincs esély” – tájékoztatta a sajtót Csoma Botond.
A Román Hírszerző Szolgálatot (SRI-t) ellenőrző képviselőházi bizottság tagjaként Csoma Botond kifejtette: írásos tájékoztatást kértek a SRI-től arra vonatkozólag, hogy szolgáltattak-e valamilyen információt az államfőnek, amelynek alapján megtette ominózus kijelentését, illetve létezik-e nemzetbiztonsági veszély Erdély elidegenítésére?
Megtudták: az írásos válasz megérkezett, ám azt titkosították. Ez azt jelenti, hogy csakis a bizottság tagjai vitathatják meg, és ha a SRI nem oldja fel a dokumentum titkosítását, akkor – Csoma Botondot idézve – „a dokumentum tartalmát magunkkal visszük a sírba”.
„Nincsenek illúzióim arra vonatkozólag, ahogyan a hírszerzés viszonyul ehhez a kérdéshez, mivel az erdélyi magyar közösséget kockázati tényezőnek tekinti. Azzal kapcsolatban sincsenek illúzióim, hogy a jelentés titkosítása feloldása után mindent tisztázni tudnánk” – vélekedett Csoma Botond, aki azt is elmondta: az elmúlt két hétben a SRI-t felügyelő bizottság alelnöke, aki jelenleg elnöki teendőket lát el, nem hívott össze bizottsági ülést a válasz ismertetése és megtárgyalása céljából. Tehát csak reménykedhetünk, ez nem jelenti azt, hogy az ügyet a háttérben „elkenik”.
Csoma értetlenségét fejezte ki a SRI-igazgató azon kijelentésével kapcsolatosan, miszerint a SRI nem foglalhat állást politikai témában, hiszen a képviselőházi szakbizottság nem politikai állásfoglalásra kérte fel a hírszerző testületet, hanem azzal fordult hozzá: tudassák velük, eljuttattak-e az államfőhöz valamilyen információt, amely miatt Klaus Iohannis a szóban forgó kijelentést tette.
A politikus elmondta: a kormány elleni bizalmatlansági indítványt Marcel Ciolacu, a PSD elnöke vetette fel egy parlamenti vita hevében. Erről az RMDSZ-ben még előzetes tárgyalás sem folyt. Úgy vélik: a készenléti állapot alatt hagyni kell, hogy a kormány adminisztrálja ezt, most nincs értelme benyújtani az indítványt. Ha viszont azt látják, a kormány nem hoz határozott gazdasági intézkedéseket, komolyabb, átfogó programot a gazdaság megsegítésére, a veszélyhelyzet után meggondolandó a bizalmatlansági indítvány támogatása.
„Sok okunk lenne arra, hogy megszavazzunk egy bizalmatlansági indítványt, de ez összetettebb kérdés. A bizalmatlansági indítvány megszavazásánál nem csak azt kell figyelembe vennünk, hogy milyen volt az utóbbi hetekben a román-magyar viszony, milyen kijelentései voltak Iohannisnak, Orbannak” – összegzett Csoma Botond.
A képviselő kifejtette: Ludovic Orban minősíthetetlen kijelentést tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsról (CNCD-ről). Az államfő megbírságolása helyes döntés volt, és nem a pénzbírság összege a lényeg, hanem az, hogy a hivatal elmarasztalta az államfőt, s megállapította: kijelentésével diszkriminálta a magyar közösséget.
Csoma Botond szerint Iohannis kijelentése magyarellenes versenyfutást indított el, mindezek ellenére reméli, hogy június 4-e közeledtével nem kerül sor olyan incidensekre, amelyek évekre visszavetik a román-magyar viszonyt. Ennek érdekében az RMDSZ megpróbál kommunikálni azokkal a román barátokkal, akik ebben az időben is barátságosan viszonyultak hozzánk, és segítségükkel megszólítani a román közvéleményt.Fotó: RMDSZ
