A tradicionális túrós puliszka receptjével is megismerkedhettek az érdeklődők az idei 27. Csángó bálon. A jellegzetes csángó ételt meg is lehetett kóstolni. De nemcsak a tradicionális ízekre, hanem a hagyományőrző zenészek muzsikájára is sokan voltak kíváncsiak. A táncházban népdalénekeket is tanulhattak a legkisebbek.
A Csángó faluban számos kézzel szőtt hétköznapi és ünnepi viseletet is megismerhettek az érdeklődők. Egyebek mellett a katrincát is, amit még a mai napig hordanak az asszonyok ünnepnapokon Csángóföldön. A kiállítás egyik legfőbb célja a csángó magyar kultúra megőrzése.
A Csángó bálon évek óta megcsodálhatják Petrás Mária alkotásait is az érdeklődők. A Magyar Örökség díjas keramikus népdalénekes munkáit Kárpát medence-szerte és Európán túl is ismerik.
„Egy világ ébred rá arra, hogy nagyon nagyon fontosak a gyökereink. Ez ma még sokkal fontosabb, mint szerintem bármikor, hogy felmutassuk azt, amit az őseink évszázadokig, évezredekig fontosnak tartottak” – fogalmazott Petrás Mária.
„A csángók egy egyedülálló középkori kultúrát, nyelvet, hagyományt őriznek, de a legfontosabb az, hogy ők magyarok, csángó magyarok. Huszonhét év alatt a Csángó bál azt a célt tűzte ki maga elé, hogy bontsuk le a magyarok és a magyarok között fennálló falakat” – erről beszélt a rendezvényen a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány alapítója, Németh Zsolt.
„Nagyon fontos megtalálni a nyitját annak, hogy ez az egyedülálló kultúra, különösen a moldvai csángó magyarság évszázadok alatt megmaradt. Meggyőződésem, hogy a népi hagyományok, az úristenbe vetett hit és a család értékének a nagyon hangsúlyos jelenléte a csángók életében az három olyan ok, amit mindenféleképpen kiemelten kell számbavegyünk” – fejtette ki.
A Csángó bálon a Gyimesekből és Moldvából érkezett kultúrájukat a mai napig híven őrző fellépőket is láthatott a közönség. A rendezvény fővédnöke Novák Katalin köztársasági elnök volt.
“Mi magyarok, mindig csak annyira élünk, amennyire Magyarország él, és Magyarország is mindenkor csak annyira él, mint amennyire a magyar emberek élnek” – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a X. Székely bálon szombaton este Budapesten.
Az Országgyűlés elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: a tavalyi találkozás óta – ahogy a kalotaszegi népdal mondja – “borul az ég mindenfelől, nem derül” –, azaz a világ nem lett sem biztonságosabb, sem derűsebb.
“Járványok, háborúk, vérszomjas nemzetközi spekulánsok és uzsorások, országukat és nemzetüket eláruló európai politikusok és értelmiségiek; Európa tudatos gazdasági tönkretétele, pénzügyi eladósítása és társadalmi destabilizálása, egy kontinentális lakosságcserét előkészítő, szervezett illegális migráció, az európai embereket célzó, különféle eszközökkel zajló mentális agresszió, a fiataljaink nemi önazonosságát megcélzó életveszélyes lélektani és biológiai manipulációk” – sorolta a mai helyzetet jellemezve.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által szervezett bálon Szász Jenő, az intézet elnöke köszöntőjében azt hangoztatta, hogy a rendezvénnyel hagyományt kívántak teremteni, és az összetartozás érzését szerették volna megerősíteni. Beszéde után az elnök tiszteletbeli székely címeket adott át Kövér László házelnökkel. Az idei jótékonysági bál bevételét a kárpátaljai magyarság megsegítésére fordítják.
