A specifikus immunválaszt vizsgáló IgG és IgM tesztek révén bárki megtudhatja, ha éppen fertőzött vagy átesett-e már az új koronavírus fertőzésen, bár a megnyugtatóan pontos válaszhoz többnyire nem elég egyetlen tesztet elvégeztetni. Mindkét antitest csak több nappal a megfertőződés pillanatát követően termelődik a szervezetben, így megtörténhet, hogy negatív eredményt kapunk, bár tulajdonképpen már lappang bennünk a betegség.
Az IgM típusú immunválasz érkezik elsőként, de megeshet, hogy csak 7 nappal a fertőzés után alakul ki; a gyógyulási szakaszban egyébként el is tűnik. Az IgG antitestek sokszor csak két héttel a megfertőződés után jelennek meg, ám ezek a vérben kimutathatók maradnak és jelzik, hogy korábban átestünk már a megbetegedésen, így elvileg védettséget szereztünk, visszatérhetünk hát a mindennapi életünkhöz. A különböző klinikák, laborok részletes tájékoztató leírásaiból azt is megtudhatjuk, hogy egyelőre a Covid-19 esetében nem nyert minden kétséget kizáróan bizonyítást, hogy a fertőzés védettséget biztosítana, de az orvostudománynak ezt a feltételezését látszanak alátámasztani az állatkísérletek és az a tény, hogy más, hasonló koronavírusok esetében a megbetegedés a továbbiakban védettséget biztosít, vagyis ugyanaz a személy kétszer nem betegedhet meg az új koronavírusban.
A fenti leíráshoz hasonló elvek szerint működő gyorstesztek és az ezek alapján felállított diagnózisok tehát a csak később jelentkező immunválasz miatt nem megbízhatóak, ugyanakkor a szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy az új koronavírustól eltérő vírusok is adhatnak hamis pozitív eredményt. A pozitív eredmények esetében kiegészítésképpen elvégzik a pácienstől (orrból, torokból) gyűjtött váladékot vizsgáló RT-PCR tesztelést, amely csak speciális molekuláris biológiai laborokban, fokozott biztonsági intézkedések mellett, komoly felszereléssel és magasan képzett szakemberek által végezhető, s mert ilyen nem terem minden utcasarkon, ezért nem kínál gyors diagnózist és nem általánosan hozzáférhető. Ilyen teszteket azonban csak a fertőzöttgyanús személyek esetében végeznek, akik bizonyos tüneteket mutatnak, ám az új koronavírus az esetek 20–80%-ában tünetmentes.
A lakosság általános szerológiai tesztelését helyezte kilátásba vasárnap esti bejelentésében Nelu Tataru egészségügyi miniszter. A valamikor június 1. után tervezett országos tesztelés célja ellenőrizni a lakosság immunizációs arányát, valamint a koronavírus elterjedését, ezen adatok alapján a miniszter arra számít, hogy „meglátjuk, mikor érne véget a járvány vagy annak első szakasza, egyelőre ugyanis a számok nem csökkennek”. Még nem tudni, hogy csak szerológiai vizsgálat vagy a jelenleg is végzett molekuláris vizsgálatokkal kombinált szerológiai tesztelés mellett döntenek, ha egyáltalán belevágnak végül az országos tesztelésbe.
Mire is lehet jó egy ilyen tesztelés? Az általános ellenőrzés által fény derülne arra, milyen arányú a lakosság körében kialakult természetes nyájimmunitás, amelynek elve szerint védettséget biztosít a teljes lakosságnak az, ha a lakosság egy bizonyos aránya már átesett a betegségen (vagy oltással szerzett védettséget, ám a Covid-19 esetében még nem létezik oltóanyag), ez ugyanis gátat vet a vírus terjedésének. A nyájimmunitás kialakulásához szükséges arány a vírus jellemzőitől függ, a Covid-19 esetében 70%-osra becsülik. Az országos tesztelés tulajdonképpen arra szolgálna, hogy nagyobb bizonyossággal meghatározható legyen, különösebb kockázat nélkül visszatérhetünk-e a járvány előtti életmódunkhoz.
