Az Európai Tanács elnöke Ukrajna támogatásáról, a közel-keleti helyzetről beszélt
Costa szerint a közel-keleti háború több szempontból is kedvez Moszkvának. Oroszország egyrészt az energiaárak növekedéséből származó többletbevételhez jut, amelyet az Ukrajna elleni háború finanszírozására fordíthat, másrészt abból is profitál, hogy a nemzetközi figyelem egyre inkább a Közel-Keletre irányul. Emellett – tette hozzá – a katonai kapacitások egy része is más térségekbe kerül.
Az Európai Tanács elnöke emlékeztetett, Oroszország Ukrajna elleni agressziója immár az ötödik évébe lépett, és súlyosan sérti az ENSZ alapokmányát. Hangsúlyozta, hogy a háború alapvetően átalakította az Európai Unió (EU) geopolitikai környezetét.
Kiemelte, az EU a konfliktus kezdete óta következetesen támogatja Ukrajnát pénzügyi, politikai és diplomáciai téren, valamint a biztonság és az újjáépítés területén is. Costa elmondta, megbízatása kezdete óta négyszer járt Ukrajnában, hogy megerősítse az unió elkötelezettségét az ország mellett.
Felidézte, az Európai Tanács decemberben 90 milliárd eurós közös hitelprogramot hagyott jóvá, amelyet az uniós költségvetés garantál, és amely Ukrajna pénzügyi szükségleteinek fedezését szolgálja a következő két évben.
„Teljesíteni fogjuk ezt a vállalást, amelyet az uniós vezetők közösen tettek”
– fogalmazott.
Hozzátette, az Európai Uniónak továbbra is nyomást kell gyakorolnia Oroszországra annak érdekében, hogy igazságos és tartós békéről kezdődjenek tárgyalások, amelyet Ukrajna is elfogadhatónak tart, és amely nem veszélyezteti Európa biztonságát.
Costa reményét fejezte ki, hogy az EU hamarosan jóváhagyja a jelenlegi szankciók meghosszabbítását, valamint újabb szankciós csomagot is.
Hangsúlyozta, az Európai Uniónak többdimenziós külpolitikát kell folytatnia, és aktívan együtt kell működnie a nemzetközi közösséggel a nemzetközi jog és az ENSZ alapokmányában rögzített elvek védelme érdekében.
„Az Európai Unió érdeke, hogy a világ szabályokon alapuló és együttműködésre épülő maradjon, valamint hogy elkerüljük a globális széttöredezettséget”
– mondta.
Az EU külpolitikájával kapcsolatban Costa kiemelte, bár a 27 tagállam eltérő történelmi és földrajzi tapasztalatai miatt gyakran nehéz közös álláspontot kialakítani, ez a sokszínűség egyben az unió egyik legnagyobb erőssége. „Európa olyan 360 fokos perspektívával rendelkezik a világra, amellyel egyetlen más szereplő sem” – fogalmazott.
A közel-keleti helyzetről szólva Costa kijelentette, a térségben kialakult válság gyökereiért Irán felelőssége egyértelmű, ugyanakkor az egyoldalú fellépés nem jelenthet megoldást.
Hangsúlyozta, Iránnak és szövetségeseinek – köztük a libanoni Hezbollah fegyveres szervezetnek – fel kell hagyniuk a térség más országaiban végrehajtott támadásokkal.
Az Európai Tanács elnöke szerint az is jól mutatja az európai stratégiai autonómia erősödését, hogy Görögország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország gyors katonai reagálással járult hozzá Ciprus védelméhez.
Hozzátette, az Európai Unió minden felet önmérsékletre szólít fel, és a tárgyalásokhoz való visszatérést sürgeti.
Costa hangsúlyozta, a civil lakosság védelme, a nukleáris biztonság garantálása és a nemzetközi jog tiszteletben tartása kulcsfontosságú a további eszkaláció elkerülése érdekében.
Arra is figyelmeztetett, hogy
a konfliktus kiszélesedése súlyos következményekkel járhat nemcsak a Közel-Kelet, hanem Európa és a világgazdaság számára is, különösen, ha a Hormuzi-szoros blokádja miatt akadozni kezdenek az energiaszállítások.
Costa az EU globális partnerségi hálózatának bővítését is kiemelte. Mint mondta, az unió jelenleg a világ legkiterjedtebb kereskedelmi megállapodási rendszerével rendelkezik, amely mintegy nyolcvan partnerre terjed ki, és további 27 országgal folynak tárgyalások vagy ratifikációs folyamatok – köztük Mexikóval, Ausztráliával, Indonéziával, Thaifölddel, a Fülöp-szigetekkel és az Egyesült Arab Emírségekkel.
Kiemelte, az EU–Mercosur és az Indiával kötött kereskedelmi megállapodások jelentős geopolitikai áttörést jelentenek, mivel együtt mintegy 32 országot és közel hárommilliárd embert érintenek.
Costa az EU bővítéséről is beszélt, amelyet az unió egyik legfontosabb stratégiai befektetésének nevezett. Mint mondta, Ukrajna csatlakozási kérelme új lendületet adott a bővítési folyamatnak, és Moldova, valamint a nyugat-balkáni országok számára is új perspektívát nyit.
„A bővítés Európa egyik legsikeresebb stratégiája, amely erősíti a demokráciát és a jogállamiságot, miközben kiterjeszti a közös értékek és a közös jólét térségét”
– fogalmazott.
Az Európai Tanács elnöke végül hangsúlyozt, a gyorsan változó nemzetközi környezetben az Európai Uniónak egyszerre kell erősítenie védelmi képességeit és gazdasági versenyképességét.
Mint mondta, míg 2025 az európai védelem éve volt, 2026-nak Európa versenyképességének évévé kell válnia, mivel mindkettő az unió szuverenitásának alapvető pillére.
