A kormányfő a szófiai parlamentben megerősítette: amennyiben a két személy továbbra is szerepel a tervezett szankciók között, Bulgária élni fog vétójogával. Indoklása szerint a döntés a bolgár nemzeti érdekek védelmét szolgálja.
Radev úgy vélte, hogy Kirill pátriárka szankcionálása túlmutat egy személy megítélésén, és az ortodox egyház szerepét is érinti. Alekperov esetében gazdasági megfontolásokat említett. A Lukoilhoz tartozó burgaszi finomító Bulgária egyetlen kőolaj-feldolgozó üzeme, ezért a miniszterelnök szerint a vállalat alapítójának szankcionálása hátrányosan befolyásolhatná a folyamatban lévő tárgyalásokat és az ország energiaellátását.
Az Európai Bizottság júniusban terjesztette elő a 21. szankciócsomag tervezetét. Az új intézkedések az orosz energiaexportból származó bevételek csökkentését, a pénzügyi és technológiai korlátozások szigorítását, valamint az úgynevezett „árnyékflotta” működésének visszaszorítását célozzák. A javaslat első alkalommal egyes orosz halászati termékek behozatalát is érintené.
Az uniós külpolitikai szankciók elfogadásához valamennyi tagállam egyhangú támogatása szükséges, ezért egyetlen ország is megakadályozhatja a csomag elfogadását. Brüsszel célja, hogy a tagállamok legkésőbb július közepéig megállapodásra jussanak.
Kirill pátriárka szankcionálását az Európai Unió már 2022-ben is napirendre tűzte, de akkor a magyar kormány akadályozta meg az intézkedés elfogadását. A mostani tárgyalások során azonban Bulgária jelezte fenntartásait, míg Olaszország további egyeztetéseket sürgetett a kérdésben.
