Együttműködési keretegyezmény az MNL és a BBTE között
„Először történik meg, hogy országos jelentőségű magyarországi intézménnyel, a Magyar Nemzeti Levéltárral (MNL) kötünk együttműködési szerződést. Más magyarországi hasonló jellegű intézménnyel, mint például a Budapest Fővárosi Levéltárral, a Magyar Nemzeti Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárral több éve megkötöttük, és zavartalanul működik az együttműködés. A MNL ajánlotta fel az együttműködés lehetőségét. A szakmai gyakorlat mellett az államvizsga-dolgozat anyagának összegyűjtése miatt látogatnak majd hallgatóink a budapesti levéltárba. A közvetlen, azonnali haszna az együttműködésnek az, hogy már idén nyáron lehet menni két hónapos szakmai gyakorlatra Budapestre, az MNL-hez, európai finanszírozásnak köszönhetően. Középtávon a magyar intézet százötven hallgatója közül bárki megpályázhatja ezt a lehetőséget. Az egyezmény egyelőre öt naptári évre szól, de meghosszabbítható. A budapesti szakmai gyakorlat lehetősége a román tagozatos hallgatók számára is nyitott. Eddig is volt már példa arra, hogy a román tagozatos hallgatók, akik valamilyen szinten ismerték a magyar nyelvet, az Erasmus-program keretében Magyarországra utaztak” – nyilatkozta a Szabadságnak Nagy Róbert Miklós, a BBTE Történelem és Filozófia Karán működő Magyar Történeti Intézet igazgatója.
A kolozsvári eseményen Ovidiu Augustin Ghitta professzor, a BBTE Történelem és Filozófia Karának dékánja köszöntötte az egybegyűlteket. „Most is nosztalgiával gondolok arra az időre, amikor Budapesten a nemzeti levéltárban kutattam több éven át a doktori dolgozatom előkészítése idején. A barátságos fogadtatás mellett ki kell emelnem az ottani levéltárosok magas fokú szakmaiságát is. A Román Nemzeti Levéltár bukaresti székhelyén többször emlegettem a budapesti intézet kutatóbarát légkörét. Az együttműködés elsősorban a BBTE hallgatóinak és kutatóinak lesz előnyös, de talán levéltárnak is” – fogalmazott.
Soós Anna rektorhelyettes elmondta, a szerződés aláírása mindkét fél részére fontos esemény, majd röviden ismertette az egyetem történetét, az elért eredményeket stb. Emlékeztetett: a felsőoktatási intézmény 1581-ig vezeti vissza gyökereit, a magyar nyelvű oktatás 1872-ben kezdődött. A BBTE Romániában és a Kárpát-medencében is meghatározó szerepet tölt be az oktatás és kutatás terén, jelentőségét a nemzetközi rangsorok is alátámasztják, fontos nemzetközi hálózatok tagja – részletezte. Méreteiben is jelentős: 46 ezer diák tanul alap-, mester-, doktori és doktori utáni képzésen. Örvendetesnek nevezte, hogy sikerült hivatalossá tenni a két intézmény között rég létező szakmai kapcsolatot.
Szabó Csaba, az MNL főigazgatójától megtudtuk: szívesen várják a romániai hallgatókat a szakmai gyakorlatra. Az MNL már negyven egyetemmel kötött hasonló egyezményt. Az egyezményt Szabó Csaba MNL-főigazgató és Soós Anna rektorhelyettes írta alá.
Az MNL főigazgatója előadásában kitért arra, hogy a levéltárban jelenleg hétszáz munkatárs dolgozik. A budapesti várban található fő székhelynek tavaly ünnepelték a centenáriumát. Az országban 74 telephelyen őrzik a 300 kilométer hosszúságú anyagot, hang- és mozgóképfelvételt, 90 millió mikrofilmet, pecséteket, térképeket, fotókat stb., 25 millió oldalról van digitális felvételük. Jelen pillanatban dél-koreai egyetemekkel partnerségben a mesterséges intelligencia segítségével azon dolgoznak, hogy a kézzel írott dokumentumokat felismerjék, átírják. Mivel Romániában néhány éve kárpótlást igényelhetnek azok a lakosok, akiknek apjuk a második világháborúban szovjet hadifogságban volt, az ehhez szükséges igazolást a MNL állította ki kétezer személynek. Ugyanakkor a jelenlévők képeket is láthattak az MNL budapesti székhelyéről és más városokban levő telephelyeiről.
A Magyar Nemzeti Levéltár munkatársai workshopot szerveztek az érdeklődő diákok, doktoranduszok és tudományos kutatók számára FOTÓ: FACEBOOK/GYÖRGY ÁRPÁD BOTOND
„Az iratanyag megőrzése jelentős változáson ment keresztül mindenhol Európában. Egyre nagyobb az igény, hogy az MNL-ben levő iratanyagot hozzáférhetőbbé tegyük, például családtörténet-kutatás céljából. A hagyományos feldolgozás, ami korábban zajlott a levéltárosok és tudományos kutatók részéről, már fenntarthatatlan. Nyolcvan online adatbázisunk van, négymillió digitalizált oldal ingyenesen elérhető” – magyarázta Mikó Zsuzsanna, az MNL főigazgató-helyettese, majd be is mutatott néhány ingyenesen használható adatbázist, mint például az erdélyi fejedelmek által 1560–1689 között kibocsátott oklevelek, a 18. századi erdélyi úrbéri összeírások, a Kolozsvári Állami Magyar Színház jelmezterveinek, a címeres levelek gyűjteményének (kezdve az 1300-as évektől 1918-ig) adatbázisa stb. De megtekinthetők anyakönyvi (születési, házassági, elhalálozási iratokról készült) mikrofilmek. A főigazgató-helyettes arra buzdította a jelenlevőket, hogy bátran használják az ingyenes adatbázisokat (https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu), és ha hibás adatra bukkanunk, azt jelezhetjük is.
Czetz Balázstól, az MNL gyűjteményének főigazgató-helyettesétől megtudtuk: az információtársadalom releváns és nélkülözhetetlen memóriaintézményévé kívánnak válni. „Ehhez képesnek kell lennünk elektronikus iratokat átvenni, azokat hosszú távon megőrizni és használatra bocsátani. Hagyományos iratanyagaink tömeges digitalizálása és elérhetővé tétele révén online kapcsolódunk a hazai, valamint az európai tartalomszolgáltatók kínálatához. Kiemelt feladatunk az elektronikusan keletkezett és digitalizált dokumentumok kezelése is. A jövő levéltára a háttértároló szerverszobák, amelyek levéltárként funkcionálnak. A jövő levéltárosa informatikai eszközöket használ, és elektronikus dokumentumokkal operál. A kutatási módszerek átalakulása révén 0,33 másodperc alatt kapjuk a választ a minket érdeklő adatokra. A magánszemély ügyfelek kiszolgálása is a mi feladatunk. Sokrétű ez a tevékenység, magába foglalja a hadigondozást, a hagyatékokat, az ingatlan-nyilvántartást, a munkaviszonyra, a névváltoztatásra, a tanulóidőre vonatkozó adatok szolgáltatását. A levéltári adatigénylés óriási munkát generált, de óriási a társadalmi haszna is.”
A konferencián előadást tartott még: Hegedűs István, a Digitális Szolgáltatásfejlesztési Osztály vezetője (Régi kérdések, új technológiák. Iratok mesterségesintelligencia-alapú feldolgozása a Magyar Nemzeti Levéltárban), Csonka Laura levéltár-pedagógus (Levéltár-pedagógia a Magyar Nemzeti Levéltárban), Kohút Sára, az Elektronikus Nyilvántartások Főosztályának főosztályvezetője (A Magyar Nemzeti Levéltár e-levéltári rendszere) és Nemes L. Ágnes, az MNL Állományvédelmi Osztályának vezetője (Állományvédelem és restaurálás a Magyar Nemzeti Levéltárban).
