Kényszerű megszorításokat helyez kilátásba kormányfő
A hétfőn aláírt megállapodás értelmében a koalíciót alkotó pártok a következő irányelveket követik a kormányprogram végrehajtása során:
* hiteles deficitcsökkentés terv sürgős elfogadása;
* a költségvetési pazarlás felszámolása az állami vállalatok átszervezése, az adminisztratív költségek csökkentése és az indokolatlan juttatások korlátozása révén;
* az adórendszer reformja az adómentességek megszüntetésével és az adóbeszedés hatékonyságának növelésével;
* a nagy infrastruktúra-fejlesztési beruházások, illetve a helyi közösségek fejlesztési projektjeinek fontosságuk szerinti rangsorolása a szükséges források biztosítása érdekében;
* a különnyugdíjak reformja;
* mérhető és kiértékelhető célok kitűzése minden egyes minisztérium és állami ügynökség számára;
* a nélkülözhető intézmények összevonása és a bürokrácia csökkentése;
* az uniós források felhasználásának felgyorsítása államigazgatási reformok révén;
* az elszámoltathatóságon, szakmaiságon és eredményeken alapuló intézményi kultúra bevezetése;
* a közszolgáltatások korszerűsítése a polgárok valós igényeinek kielégítése érdekében;
* a méltánytalan kiváltságok megszüntetése és a törvény előtti egyenlő bánásmód elvének követése;
* az energiafüggetlenség elérése a gázellátás terén és a megújuló energiára való átállás felgyorsítása;
* az ország csatlakozása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD);
* hatékonyság és teljesítmény az oktatásban;
* az egészségbiztosítási alaphoz hozzájárulók körének bővítés és jobb egészségügyi ellátás biztosítása a rendelkezésre álló források hatékony felhasználása mellett;
* közigazgatási reform a közszolgáltatások digitalizálása és összekapcsolása, valamint a hatékonyság, a bürokráciacsökkentés, az egyszerűsítés megvalósítása révén;
* a helyi közigazgatás decentralizálása és hatékonyságának növelése a szubszidiaritás elvével összhangban;
* az igazságszolgáltatás minőségének és hatékonyságának javítása, valamint a polgárok igazságügyi intézmények iránti bizalmának helyreállítása;
* az országos helyreállítási tervben szereplő mérföldkövek teljesítése és a hozzájuk rendelt uniós források lehívása;
* a Fekete-tengert és Közép-Európát összekötő gyorsforgalmi úthálózat, valamint a Kárpátokon átvezető első hegyvidéki autópálya befejezése;
* a transzatlanti és más stratégiai partnerségek megerősítése;
* a román hadsereg felszerelésére vonatkozó többéves terv végrehajtása;
* a bűnözés, különösen a kábítószer- és emberkereskedelem elleni küzdelem megerősítése, valamint a rehabilitációs és áldozatvédelmi programok gyakorlatba ültetése;
* a szélsőségesség, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a radikalizálódás, a nők elleni erőszak és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem a polgárok biztonsága érdekében;
* a nemzeti kisebbségi közösségek identitásának megőrzését és fejlődését lehetővé tevő programok, projektek és jogszabályok előmozdítása és támogatása;
* a népszaporulat ösztönzése és a gyermekes családok támogatása;
* a kereskedelmi deficit csökkentését célzó gazdasági intézkedések támogatása;
* a sportolás - mint az egészséges életmód része - támogatása a tömegsportok és a teljesítménysport ösztönzésével;
* a gazdaság ösztönzése és a területi egyenlőtlenségek csökkentése;
* őszinte partnerség a magánszektorral a magánkezdeményezésen, innováción és a tisztességes munka tiszteletben tartásán alapuló egészséges gazdaság fejlesztése érdekében, a munkavállaló méltóságának védelme és a feketemunka felszámolása;
* a környezetvédelmi ellenőrző és szabályozó hatóságok reformja; az életminőség javítása valamennyi városban és faluban az ellenőrzési mechanizmusok és a zöld infrastruktúra fejlesztése révén;
* a Moldovai Köztársaság uniós integrációjának támogatása.
Bűncselekménynek minősítik az adócsalást
Programja szerint a kormány első lépésként a kiadások lefaragásával csökkenti a deficitet. Ígérete szerint véget vet a pazarlásoknak, és ezzel párhuzamosan növeli az adóbeszedés hatékonyságát. Megszüntetnék a politikai alapon történő kinevezéseket az adóhatóságnál, a vámhivatalnál és a csalásellenes hivatalnál, illetve digitalizálják és átszervezik ezeket az intézményeket.
Emellett bűncselekménynek minősítik az adócsalást és a szervezett adóelkerülést, és a polgárokat is bevonják az adócsalás elleni küzdelembe. A kormány jogalapot teremt arra, hogy megvonják a szociális juttatásokat az adó befizetését elmulasztó személyektől.
A kormánynak szándékában áll fontosságuk alapján rangsorolni a beruházásokat és az állami támogatási programokat, illetve törekedni fog az ország természeti erőforrásainak hatékonyabb felhasználására.
Megszüntetnék az aberráns bérpótlékokat
Az államreform a központi közigazgatás intézményeinek összevonásával, megszüntetésükkel és leépítésekkel kezdődik. A koalíció többek között kivezetné az aberráns bérpótlékokat, egységes közalkalmazotti bértáblát alkalmazna, és egyértelmű teljesítménykritériumokat vezetne be.
A helyi közigazgatásban korlátoznák az alkalmazottak számát és teljesítményalapú költségvetési támogatásokat vezetnek be. A kormányprogram előírja a központi állami intézmények bérkeretének 20 százalékos csökkentését 2024-hez képest, valamint az alpolgármesteri tisztség megszüntetését az 1500 főnél kisebb népességű községekben. A helyi rendőrségek létszámát pedig a települések népességszámához igazítják.
Jövő év január elsejei hatállyal megszüntetik a különböző minisztériumok regionális hivatalait, és átszervezik a prefektúrákat.
A kormány eltörli a nyugdíjazási bónuszokat az állami vállalatoknál és hatóságoknál, illetve év végéig úgy módosítja a törvényeket, hogy a különnyugdíjakat csak az általános öregségi nyugdíjkorhatár után folyósítsák a jogosultaknak.
A tanügyben is a teljesítményhez kötött kötelező heti óraszámot vezetnek be és újragondolják az ösztöndíjrendszert.
A reform részeként a kormánynak szándékában áll módosítani a parlamenti politikusok és a köztisztviselők jogállását szabályozó törvényeket és a munka törvénykönyvet. Többek között egyszerűbb teljesítményértékelési rendszert dolgoznak ki a tisztviselők és az intézményvezetők számára, és felülvizsgálják a szociális párbeszédről szóló törvényt. Ugyanakkor felülvizsgálják a túlzott jogokat biztosító kollektív munkaszerződéseket.
A kormányprogram előírja az állami vállalatok átszervezését is. Csökkentik az igazgatótanácsok és a felügyelőbizottságok létszámát, illetve az alkalmazottak számát is ott, ahol az indokolt, emellett bevezetik a teljesítményarányú bérezést. A krónikusan veszteséges állami vállalatokat bezárják, és a nyereséges cégek egy részét tőzsdére viszik. Emellett átszervezik az önfenntartó állami hatóságokat, például a távközlési hatóságot (ANCOM) és a Pénzügyi Felügyeleti Hatóságot: módosítják a működésüket szabályozó törvényeket és korlátozzák a béreket.
Csökkentik az „indokolatlanul magas” kórházi ágyak számát
Az egészségügyre vonatkozó fejezetben többek között szerepel a kórházak hatékonyságának növelése az ágyak számának több mint 20 százalékos csökkentésével 2030-ig, az orvosok teljesítményalapú bérezésének bevezetése, a kórházi személyzet bérpótlékainak optimalizálása az orvosi szolgáltatások száma alapján, az osztályvezető főorvosok teljesítménykritériumainak bevezetése.
A program előírja a kórházi konzorciumok létrehozását és az alapanyagok közös beszerzését megyei, regionális, országos szinten. A kormány 20 százalékkal növelné az egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizető személyek számát az indokolatlan járulékmentességek megszüntetésével, és további 5 százalékkal a járulékfizetési kötelezettségnek a nagy nyugdíjakra való kiterjesztésével. Ezen kívül előírják a városokban létesített ügyeleti központok számának csökkentését, a fiktív betegszabadságok kiadásának visszaszorítását az ellenőrzések révén és a CASS-mentesség eltörlését az összes típusú betegszabadság esetében.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNSAS) szerződni kívánó magánegészségügyi intézményeknek a személyzetük legalább 80 százalékát teljes munkaidőben kell foglalkoztatniuk, és fizetniük kell a náluk dolgozó rezidensek bérének egy részét. Emellett felbontják azoknak az egészségügyi dolgozóknak a munkaszerződését, akik a munkaidejükben más egészségügyi intézményekben végeznek orvosi tevékenységet.
Az intézkedések között szerepel az egészségügyi minisztérium ellenőrzése alá tartozó intézmények - a megyei egészségügyi igazgatóságok, az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP), az Országos Vértranszfúziós Intézet és megyei kirendeltségei - átszervezése és hatékonyabbá tétele. Kibővítenék és hatékonyabbá tennék a háziorvosi rendelést és a járóbeteg-rendelést.
Ugyanakkor a kormány csökkentené a munkanélküli támogatás időszakát, szigorítana a betegszabadságok kiírásán, büntetné a rendszerrel visszaélő orvosokat, fellép az indokolatlan korkedvezményes nyugdíjazások ellen, és felülvizsgálja a szociális juttatásokat is.
A kolozsvári regionális kórház befejezése is szerepel a kormányprogramban
A kormányprogramban szerepel a kolozsvári, craiovai, iași-i regionális kórházak befejezése, illetve további új kórházak építése és a sürgősségi orvosi rendelés hálózatának fejlesztése, beleértve a gépkocsipark felújítását.
Az intézkedések között szerepel a belföldi gyógyszergyártás fejlesztésének az ösztönzése, az országos szűrővizsgálat-programok végrehajtásának felgyorsítása, a szenvedélybetegségek megelőzésére és kezelésére szolgáló központok megyei rendszerének kiépítése, a sürgősségi fogamzásgátláshoz való hozzáférés növelése, az idősgondozó központok számának növelése, az otthoni ápolás és a palliatív ellátás rendszerének fejlesztése.
Kétkulcsos áfát vezetnek be, nő a jövedéki és osztalékadó
A kétkulcsos áfa (TVA) bevezetése, a jövedéki adó és az osztalékadó emelése, a nagy nyugdíjak utáni járulékfizetési kötelezettség bevezetése és az útadó növelése is szerepel az új kormány programjának deficitcsökkentő intézkedései között.
Ezek mellett az ingatlanadót az ingatlan piaci értékéhez igazítanák, módosítanák a környezetvédelmi adót, illetve megszabnák a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek felső határát.
Növelik a szerencsejátékok és sportfogadások, a kriptovaluta-kereskedésből származó nyereségek és a tőzsdei nyereségek adóját. Megadózzák a közösségi oldalakról származó bevételeket, kivezetik az ingatlanügyletekre vonatkozó kedvezményes áfakulcsokat, és felülvizsgálják az állami támogatási programokban részesülő tevékenységek adózását. A dokumentum megemlíti a bankok extraprofitadójának korlátozott időre szóló bevezetését is.
Az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárának megemelése 65 évre
A kormányprogram ugyanakkor előírja az ügyészek és a bírák nyugdíjkorhatárának 65 évre emelését, valamint a nyugdíj és a fizetés halmozásának eltörlését az alkotmánybíróság határozatainak figyelembe vételével.
A tervezett intézkedések közé tartozik még a képzett humánerőforrás hatékony felhasználása az igazságszolgáltatásban: a nyugdíjas bírák és ügyészek visszahívása és ezáltal a különnyugdíjakra fordított állami kiadások csökkentése, valamint a vezető ügyészek mandátumának 5 évre korlátozása.
