Követnék az erdőkivágások leállítására vonatkozó romániai vállalást
A napokban véget ért glasgow-i klímacsúcsnak a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) is vannak visszhangjai. A kolozsvári felsőfokú intézmény környezetvédelmi vállalásaira és megvalósításaira vonatkozó kérdésére válaszolva csütörtökön Daniel David bejelentette: az elkövetkező időszakban memorandumot fogalmaznak meg, amely figyelmezteti a hazai hatóságokat az Egyesült Királyságban aláírt, az erdőirtások korlátozásáról szóló egyezmény betartására. – Egyetemünk szakemberei elemzéseket végeznek majd, s megfigyeljük, a romániai illetékesek milyen mértékben tartják be ezt a vállalást. Jövő év januárjában pedig memorandumot fogadunk el, amelyben figyelmeztetjük őket az ígéretre – fogalmazott a rektor. Hozzátette: a sajtónak is nagy szerepe van abban, hogy ilyen vonatkozásban is kérdőre vonja az illetékeseket.
Mint ismeretes, a klímacsúcson 137 aláíró ország állapodott meg abban, hogy 2030-ra megállítják erdőterületeik drasztikus csökkenését, amire mintegy 20 milliárd dollárt fordítanak. Az Európai Uniót illetően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 1 milliárd eurós, az erdők védelmére elkülönített többletforrást jelentett be a következő öt évre.
A BBTE képviselői elmondták: az Alexandru Borza Botanikus Kert az UBB Goes Green (a BBTE zöldpolitikája) stratégiai program része. Kolozsvár zöldövezeteinek 10 százaléka, azaz mintegy 814 hektár a felsőfokú oktatási intézményhez tartozik, ami igencsak jelentős arány – jegyezte meg Daniel David. A rektor elmondta: azért nyomatékosítják az egyetem „zöld vállalásait”, hogy mások is ihletet merítsenek belőle. Arról is beszámolt, hogy évek óta besorolják őket különböző fenntarthatósági törekvéseket összesítő rangsorokba és minden évben az elsők között vannak.
A botanikus kert valóságos oázis a „betondzsungelben”, erre Mihai Puşcaş igazgató különösen büszke. Arra is, hogy a zöld kertben 150 éves fa is található, amely különleges értéket jelent. Hozzátette: kutatók szerint bizonyos denevérfaj csak náluk található meg, az emlősök ugyanis a botanikus kertben találtak menedékre.
A zöldpolitika keretében különös figyelmet szentelnek az öreg fák feltérképezésének és védelmének – erről Hartel Tibor ökológus beszélt a jelenlevőknek.
– Kolozsváron mintegy 250 öreg fa található, ezek leltározási és gondozási folyamata beindult. Harminc öreg fa a BBTE-hez tartozó parkokban van. Ezek a fák úgymond kiszolgálták a társadalmat, most nyugdíjasok, gondjukat kell viselnünk – fogalmazott az ökológus. Megjegyezte, a botanikus kertben több öreg fa található, az egyik éppen a víztorony mellett áll. A fehér nyárnak 7,4 méter a törzskerülete, életkora 130-150 év körül mozog. Kolozsvár belvárosában és annak környékén a legvastagabb törzsű ilyen fa, a fajtáját tekintve Romániában az első négy között található. Biológiai és kulturális szempontból is egyedi példány, a városi környezet igazi túlélője, különleges gondozást igényel. – Nem csupán a száraz ágak visszavágásáról van szó, hanem a korona stabilan tartásáról és a környezet biztonságáról is. A faápoló külön szakma, de nálunk csak egy faápoló dolgozik. A szakemberek hiánya miatt történhet meg az, hogy városi környezetben rendszerint kivágják a veszélyesnek vélt fákat – nyilatkozta lapunknak az ökológus.
Markó Bálint rektorhelyettes klassz helyként és Kolozsvár szíveként hivatkozott a botanikus kertre. Kiemelte: a felsőfokú oktatási intézmény néhány éve kezdett komolyabban foglalkozni a környezetvédelemmel. Közölte azt is, hogy a tudományos munka mellett nemrég például fákat ültettek az egyetemhez tartozó Iuliu Haţieganu parkban.
Elhangzott: igazi kincset jelentenek a botanikus kertben található fák, hiszen ezek közül számtalan kora és mérete lenyűgöző. Ezek közé tartozik néhány őshonos faj, mint például Kolozs megye legidősebb nyárfája (Populus alba) vagy az évszázados magas kőris (Fraxinus excelsior), valamint néhány egzotikus faj, mint például a hegyeslevelű liliomfa (uborkafa, Magnolia acuminata), amely Európa egyik „legéletrevalóbb” példánya. A gyűjteményt mamutfenyők (Sequoiadendron giganteum), páfrányfenyők (Ginkgo biloba), mocsárciprusok (Taxodium distichum) és még sok más faj gazdagítja.
(Borítókép: Rohonyi D. Iván)
