Az akkor 18 éves fiatal december 21-én, nevelőanyja tiltása ellenére látogatta meg a Monostoron élő édesanyját. De ahelyett, hogy ezután hazatért volna, egy barátjával a tömbház előtt összesereglett tüntetőkhöz szegődött. A Mikó utca és a Mócok útjának kereszteződésénél egy Laurențiu Cocan és Valeriu Burtea által vezényelt 58 fős katonai alakulat állta útjukat, akik figyelmeztető lövések helyett elsőre a tömegbe lőttek. Zoltánt már az első golyózápor vállon találta. Az emberek, attól való félelmükben, hogy a sebesülteket a korházban megölik, holttesteiket elrabolják és elhamvasztják, saját otthonukban és udvarukban igyekeztek bekötözni és ellátni az áldozatokat. Noha Zoltán sebei egy életmentő műtétnek köszönhetően begyógyulhattak volna, az ifjú Péterffy Lilla és Gertrúd otthonában, egy lelkész jelenlétében elhunyt.
(Borítókép: Kiss Olivér)
