KDNP: Felmentette az '56-os sortűzperek egyik vádlottját
„Baka András teljes mértékben alkalmatlan arra, hogy 1956 hetvenedik évfordulóján ő legyen Magyarország köztársasági elnöke” – fejtette ki Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselője Facebook-oldalán. Elmondása szerint Baka András strasbourgi (Emberi Jogok Európai Bíróság – EJEB) bíróként olyan ítéletet hozott, ami nagymértékű felháborodást váltott ki a magyar ötvenhatosok körében: „Felmentett egy olyan katonát, aki sortüzet vezényelt Tatán, amiben hárman meghaltak. Sőt, nemcsak vezényelt, hanem maga is rálőtt a forradalmárokra” – tette hozzá a politikus.
Kiemelte: annak idején a teljes magyar bírósági rendszer elítélte ezt az embert, Baka András viszont azok közé a bírók közé tartozott Strasbourgban, akik felmentették. „Tettével ellene fordult az összes magyar bírósági ítéletnek és az '56-os forradalmároknak is” – fogalmazott Rétvári. Nyomatékosította: Baka András nem tudja megtestesíteni a nemzet egységét, főleg nem 1956 hetvenedik évfordulóján.
Fidesz: a rendszerváltás utáni magyar demokrácia mélypontja
Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt önkényesen és illegitim módon szüntette meg. Az új köztársasági elnök megválasztása ezért szintén illegitim – olvasható a Fidesz augusztus 11-i, az MTI által idézett közleményében.
„A Fidesz és a KDNP frakció az eljáráshoz nem asszisztál, a választásban és a beiktatáson nem veszünk részt. A mai eljárás a Tisza Párt épülő önkényének újabb állomása, a rendszerváltás utáni magyar demokrácia mélypontja. Baka András személyében is alkalmatlan arra, hogy a nemzet egységét megtestesítse. Baka András mai megválasztása nem csak illegitim, hanem 1956 örökségének és a 2006-os rendőri brutalitás áldozatainak súlyos megcsúfolása” írta a Fidesz.
A Korbely-ügy a híres sortűzperek egyike
A Magyar Nemzet összefoglalójában felidézi: az úgynevezett Korbely-ügy a 2000-es évek híres sortűzpere volt. Korbely Jánost, a Magyar Néphadsereg egykori századosát a Legfelsőbb Bíróság 2001-ben emberiség elleni bűncselekmény miatt ítélte el az 1956-os tatai sortűz miatt. A 2000-es évek sortűzperei során a kivégzőosztagok még életben lévő tagjait megpróbálták bíróság elé állítani, hiszen tettük egyes esetekben emberiség elleni bűncselekménynek minősül, és így nem évültek el. Ilyen volt Korbely János ügye is, aki társaival Tatán végzett ki civileket a rendőrség udvarán. A tatai sortűznek három halálos áldozata volt, az egyik civilre 36 lövést adtak le. Korbelyt a Legfelsőbb Bíróság 2001-ben 5 év szabadságvesztésre ítélte. Az ügy 2002-ben Strasbourgba került, az EJEB nagykamarája pedig 2008-ban 11–6 arányban úgy döntött, hogy Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezmény 7. cikkét, vagyis a testület szerint a magyar ítélet nem felelt meg a nemzetközi jog követelményeinek.
Az EJEB oldalán közzétett ítélet megfogalmazása szerint: „A bíróság arra a következtetésre jut: nem került bebizonyításra, hogy előre látható volt, hogy a kérelmező cselekményei a nemzetközi jog alapján emberiség elleni bűncselekményt valósítanak meg. Emiatt az Egyezmény 7. cikkét megsértették.” Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikke a törvényi rendelkezés nélküli büntetés kiszabásának tilalmát rögzíti. A cikk szerint senkit nem lehet elítélni olyan cselekményért, amely elkövetése idején nem volt bűncselekmény.
A hivatalos ítéletből megállapítható, hogy Baka András a többségi döntést támogató bírák között volt. Később egy interjúban ezt maga is megerősítette.
A kontroll.hu vonatkozó cikkében megjegyzi: Az eljárás tárgya nem az volt, hogy Korbely János adott-e ki tűzparancsot vagy saját maga lőtt-e, Strasbourgban tehát nem a bűnösségét vizsgálták, következésképpen ügyében felmentő ítéletet sem hozhattak. A per tárgya az volt, hogy amivel Korbelyt Magyarországon megvádolták az 1990-es években, az 1956-ban emberiség elleni bűncselekménynek minősült-e vagy sem.
Az 1952-ben Budapesten született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát. Pályafutását a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében kezdte, ahol alkotmány- és közigazgatási joggal, kisebbségi kérdésekkel és emberi jogokkal foglalkozott. A rendszerváltás idején rövid ideig az MDF parlamenti frakciójának tagja volt, majd lemondott mandátumáról.
Baka 1991 és 2008 között az EJEB bírájaként szolgált, majd 2009-ben az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta, ahonnan – a Tisza Párt szerint - 2011-ben a fideszes többség jogellenesen, idő előtt eltávolította hivatalából, és kúriai bíróként folytatta munkáját. Legfelsőbb bírósági mandátumának megszűnése után Strasbourgban pert indított, s nyert a magyar állammal szemben.
