Az uniós bizottság tájékoztatása szerint a stratégia célja, hogy 2030-ra általánossá váljon Európában a drónokkal végzett sürgősségi segélyszolgálat, a térképezés, a különböző területen végzett felügyelet.
A megfelelő jogi kereteket létrehozása lehetővé tenné a biológiai minták vagy gyógyszerek sürgőségi kézbesítése mellett a polgári alkalmazású szállítási szolgáltatásokat. A szabályozás a pilótával rendelkező légi eszközök használata mellett a felsorolt műveletek teljes automatizálását is elő kívánja mozdítani. A szolgáltatásokban rejlő lehetőségek kihasználása érdekében a stratégia kitér a megvalósításhoz szükséges mesterséges intelligencia, a robotika, a félvezetők, valamint az uniós űrszolgáltatások és mobil távközlés fejlesztésének fontosságára is. Ez segíteni kívánja majd az EU-t abban, hogy innovatív és versenyképes drónágazatot építsen ki, ezzel is csökkentve az unió kitettségét más országban letelepedett gyártókkal szemben - írták.
A stratégia biztosítja továbbá az összekapcsoltságot a polgári és védelmi célú drónok szabályozása között, valamint a drónok elleni képességek és rendszerek ellenálló képességének növelését. Közös uniós szabályokat határoz meg a távirányítású és az eVTOL, azaz a pilóta nélküli elektromos, függőlegesen le és felszállni képes légi járművek pilótáira vonatkozó képzési követelményekre, és támogatja az európai dróntechnológiai ütemterv kidolgozását, valamint a vonatkozó kutatást és az innovációt - tájékoztatott közleményében az Európai Bizottság.