Rendkívüli csúcstalálkozóra hívták össze az unió állam- és kormányfőit
Az Európai Unió azt mérlegeli, hogy életbe lépteti a korábban már kijelölt, összesen 93 milliárd euró értékű amerikai termékeket sújtó ellenvámokat. Ezek február 6-án automatikusan hatályba léphetnek, ha nem születik megállapodás Washingtonnal.
António Costa és Ursula von der Leyen közös nyilatkozatukban hangsúlyozták, a vámok aláássák a transzatlanti kapcsolatokat, és ellentétesek az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi megállapodással. Az EU ugyanakkor készen áll megvédeni magát mindenfajta politikai vagy gazdasági nyomásgyakorlással szemben, miközben továbbra is együttműködésre törekszik az Egyesült Államokkal - közölték.
Trump szombaton jelentette be, hogy februártól tíz, júniustól pedig 25 százalékos vámot vetne ki az érintett országok exportjára, amennyiben nem születik megállapodás Grönland „teljes megvásárlásáról”. A fenyegetés azokat az államokat érinti, amelyek katonai megfigyelő missziót küldtek a szigetre.
A lépés heves európai reakciókat váltott ki. Németország, Dánia, Franciaország, az Egyesült Királyság és több más ország közös nyilatkozatban ítélte el a vámfenyegetéseket, hangsúlyozva a szuverenitás megőrzésének fontosságát és Dánia támogatását.
Az EU 2023 óta rendelkezik egy úgynevezett „kényszerellenes eszközzel”, amely lehetővé teszi ellenvámok és más intézkedések bevezetését, ha egy harmadik ország politikai nyomást gyakorol. Ezt azonban csak végső eszközként alkalmaznák.
Közben a Németország által Grönlandra küldött katonai felderítő csoport mindössze 44 óra után elhagyta Nuukot. A dán, brit és francia vezetők élesen bírálták az amerikai fenyegetéseket, míg Berlin visszafogottabban reagált, további egyeztetéseket ígérve az európai partnerekkel.
