Veres Valér: több figyelemre van szükség az idősgondozás terén
Tudorel Andrei, az Országos Statisztikai Intézet (INS) vezetője szerint az Európai Unió (EU) tagállamai közül Romániában a legmagasabb az átlagéletkor növekedése. „Nem várhatjuk a születések számának visszaállását, hanem a közszolgálatokat a demográfiai jelenségekhez kell igazítani” – nyilatkozta Tudorel Andrei, aki az Eurostat európai statisztikai intézet legfrissebb jelentését vette alapul. Ennek értelmében a demográfiai csökkenés nem feltételezett tény, hanem alapigazság, amihez a közpolitikáknak is igazodniuk kell. Az általános termékenységi mutatóból kiderül, mi történt eddig, az össz-termékenységi mutató (a gyermekek átlagos száma, akiket egy nő megszül a termékenység időtartama alatt) pedig azt mutatja, hogy milyen irányba tart a lakosság szaporulata. Ahhoz, hogy a lakosság száma megmaradjon, a termékenységi arányszámnak átlagosan 2,1 gyermeknek kell lennie minden nő esetében. Romániában 2024-ben ez a mutató 1,39-re csökkent, míg azon nők átlagéletkora, akik az első gyermeküket szülték, meghaladta a 27 évet. Ebből a statisztikai intézet vezetője azt a következtetést vonta le, hogy a születések száma nem fog javulni a közeljövőben.
„Romániában az elöregedés már régóta felgyorsult: 1990 őszétől az 1991-es év végéig a termékenység 2,1-ről 1,4-re csökkent, de európai viszonylatban is csökkenést jegyeztek. Ettől kezdve voltak jobb időszakok is, de a termékenység soha nem érte el a 2-es értéket. Például egy frissebb kutatásom alapján elmondhatom, hogy a hivatalos adatok szerint 2015-ben kezdődött el utoljára számottevő javulás a gyermekvállalásban. Ez az időszak 2015-től 2020-ig tartott. A romániai hivatalos adatok szerint a fenti időszakban 1,85-re emelkedett az egy termékeny korú nőre (15–49 év) jutó átlagos gyermekszám, de mivel a hivatalos adatok tartalmazták a külföldön született román állampolgárok gyermekeit is, a tényleges romániai maximális érték 1,7-re tehető ebben az időszakban. A 2020-ban mért 1,7 körüli érték is még mindig messze van a kettőtől” – nyilatkozta a Szabadság kérdésére Veres Valér szociológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója.
A szakember emlékeztetett, a koronavírus-járvány és az azt követő egy-két év megszorító politikája negatív hatással volt a helyzetre, valóságos pszichózist okozott. Ezek az egészségügyi, gazdasági és politikai tényezők együttesen megint visszavezették a gyermekvállalást a nagyon alacsony szintre, az 1,4-re vagy még az alattira. Rámutatott: Európában az 1,7–1,8 közötti termékenységi mutató elég magasnak számít. Csak nagyon kevés ország közelíti meg a kettőt, mint például Franciaország, Írország, Svédország, Ciprus. Gyakorlatilag Írországon kívül mindegyik ország esetén sajátos oka van a pozitív természetes szaporulatnak, mivel ezekbe az országokba fiatal felnőtt bevándorlók érkeznek nagyobb számban, akik a gyermekek számának növeléséhez jobban hozzá tudnak járulni. A dél-európai országokra – így Spanyolországra, Olaszországra, Görögországra – is jellemző az alacsony termékenységi mutató. Az európai országok fele ilyen, rendkívül alacsony termékenységi állapotban van. Románia esetében a kevesebb születésszám mellett az elöregedést fokozta a fiatalok kivándorlása, ami más országra nem ennyire jellemző. A népszámlálási adatok alapján ki lehet számítani az elöregedés mértékét – emelte ki a szociológus.
„Sajnos, az erdélyi magyarság esetén az elöregedés nagyobb, mint a romániai átlag. Az úgynevezett öregedési index 2021-ben Romániában 121%, az erdélyi magyarok esetén ez a mutató elérte 182%-ot, míg 100% tekinthető egyensúlyi állapotnak (amikor a kiskorú és a 65 éves és fölötti idős népesség száma megegyezik). Ennek oka, a korábban kezdődött kivándorlás mellett, a magyarok körében az 1980-as években már lényegesebben csökkenő gyermekvállalás, míg a románság esetében csak 1990 után kezdett visszaesni a gyermekvállalási kedv” – hangsúlyozta a szociológus.
Hasonlóképpen úgy vélte, mint azt a statisztikai hivatal vezetője is jelezte, illúzió, hogy néhány év alatt megáll a népességcsökkenés, és a termékenység olyan szintre emelkedik, ami a népességfogyás, az elöregedés megállásához vezet. Meglátása szerint a társadalomnak be kell rendezkednie arra, hogy annak az elöregedett népesség mellett is működnie kell.
„Növekedik a várható élettartam, az emberek többet élnek. A nyugdíjrendszer fenntartásához és a munkaerő biztosításához a nyugdíjkorhatár növelésére volt szükség, ez már meg is történt. A másik a szolgáltatások kiépítése az idősgondozás terén. Nem lehet elvárni a középkorú nemzedéktől, hogy a hozzá tartozó öregeket el tudja látni. Egy középkorú felnőttre sok esetben már több idős személy jut. Ezért ki kell építeni az otthoni beteggondozást, az öregotthonok szolgáltatásait javítani kell. Számolni kell a bevándorló fiatal munkaerővel is, mert bizonyos szektorokban munkaerőhiány alakult ki, amit a vállalkozások csak külföldi vendégmunkásokkal tudnak megoldani még Romániában is. Felelős közpolitikák kellenek, és a szociális munka szerepe felértékelődik. A szociálismunkások az öreggondozás szakértői. Nagyobb hangsúlyt kell kapjon a szakértelem a szociális hatóságok esetén, amelyek akkreditálják az öregotthonokat – fejtette ki Veres Valér.
