Kató Béla református püspök arra emlékeztetett, hogy tíz éve elkezdett, majd abbamaradt folyamat újraélesztésével próbálkoznak most, hogy a tudomány révén folytatnak eszmecserét. Hangsúlyozta: szerinte nem lehet úgy élni, hogy ne tudjuk, mit gondol a mellettünk élő közösség.
Andrei ortodox mitropolita a keresztény egységet hozta fel elsődleges feladatnak, és felidézte gyermekkorát, amikor az iskolában a román és magyar tagozat esetében az ökuménia jegyeit lehetett tapasztalni. Călin Ioan Bot görögkatolikus vikárius hitét fejezte ki az egyház jövőjében, és ennek a konferenciának a tanulságaiban. Bálint-Benczédi Ferenc unitárius püspök azt hangsúlyozta, hogy most jó alkalom kínálkozik megvitatni azt, hogy merre haladjon tovább a keresztény Európa. – Arra van szükség, hogy az egyház lépjen ki a templom falai közül, amihez erő és bűnbánat kell – mutatott rá. Veres Stelian plébániai kormányzó Márton Áron szavait idézte, amelyek szerint nem turisták vagyunk ezen a Földön, hanem feladatot teljesítünk. – Az utóbbi száz évben bőven volt okunk bánatra, de a remény – ha az nem olcsó optimizmus – mindennapi kenyerünknek tekintendő – fogalmazott a kormányzó.
A házigazdák nevében Soós Anna rektorhelyettes hangsúlyozta, hogy fejlődni csak a múlt ismeretében lehet, ehhez pedig megvannak a feltételek. Reméli, az előadások segítenek felismerni a száz év alatt elkövetett hibákat, és ezért megértéshozó konferenciát kívánt. Kocsev Miklós, társszervező Károli Gáspár Református Egyetem dékánja felhívással fordult a résztvevőkhöz: tudjunk és merjünk visszatekinteni, egymással beszélve próbáljunk meg szót érteni a szebb, tisztább jövőnkért. A különböző történelmi izmusok (nacionalizmus, fasizmus, kommunizmus, globalizmus) szorításában ami nem politikai, azt nem kell átpolitizálni, és előtérbe kell helyezni az egyéni felelősséget: ami rajtam múlik, azt a jövő nemzedékéért teszem – mondta a dékán.
A tanácskozás ma szekcióelőadásokkal ér véget.
