Aradnak kiemelt helye van az emlékezésben

Aradnak kiemelt helye  van az emlékezésben
Semjén Zsolt szerint ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak. Magyarország miniszterelnök-helyettese az aradi Szabadság-szobornál az aradi vártanúk emléknapján tartott csütörtök esti megemlékezésen mondott ünnepi beszédet.

Úgy vélte: 173 évvel ezelőtt olyan visszavonhatatlan és kitörölhetetlen esemény történt Aradon, amely a Habsburg-dinasztia és Magyarország közötti nyilvánvalóan szükséges kiegyezést mintegy húsz évvel elodázta.

„A magyar törekvéseknek akkor is az európai nagyhatalmak vetettek gátat” - állapította meg arra az osztrák-orosz szerződésre utalva, amely alapján az orosz hadsereg is a magyar szabadságharc ellen vonult fel.

A nagyhatalmi politika változására bő harminc évet kellett várni, mígnem azok a bizonyos törekvések Ausztria 1866-os königgrätzi vereségével kerülhettek újra napirendre - állapította meg beszédében Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes beszédében annak a pillanatait villantotta fel, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után a kezdeti tilalom ellenére is miként tört utat magának a forradalomról és a vértanúkról való megemlékezés.

Nyomatékosította: Aradnak kiemelt helye van az emlékezésben. „Mi sem szemlélteti ezt jobban, mint hogy ma is, 173 évvel a gyászos eseményeket követően a Kárpát-medence minden részéről összegyűltünk, s hálás szívvel gondolunk vértanúinkra, a magyar függetlenség és szabadságharc hőseire. Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak” - zárta beszédét Semjén Zsolt.

Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes magyarul és románul is elmondott beszédében szintén az emlékezetpolitika kérdéseire is kitért. Október 6-át a nemzeti emlékezet legbonyolultabb napjának nevezte, amely gyásznap is, amikor a forradalom mártírjaira emlékezünk, de ünnep is, amikor a több évtizedes késéssel győzedelmeskedő forradalmat idézzük, Aradon pedig az évtizedeken át rejtegetett Szabadság-szobor kiszabadításáról is meg kell emlékezni.

Az RMDSZ elnöke arra is kitért, hogy a közelünkben zajló háború megmutatta: a béke, akárcsak a szabadság, nem nyugalmi állapot. Ezekért tenni kell.

„Ha van ma dolgunk, ha van tennivalónk, akkor az éppen ez: megőrizni a békét, megőrizni a szabadságot. A kettőt együtt. És akkor lesz lehetséges az emberhez méltó élet!” - jelentette ki a politikus.

Calin Bibart, Arad polgármestere azt hangsúlyozta beszédében: a tábornokok emléke él, míg évről évre ezrek eljönnek a városba, hogy az áldozatukat felidézzék.

Az aradi megemlékezések sora délután a vesztőhelyen gyászszertartással és koszorúzással kezdődött. A minorita templomban tartott gyászmisét Felföldi László pécsi megyéspüspök celebrálta.

A magyar kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra - Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra -, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

Fotó: MTI

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Az Arad megyei nyomozóhatóságok elfogták a július 5-ei világosi (Şiria) bankautomata-rablás három gyanúsítottját, amikor a határon keresztül megpróbálták elhagyni Romániát. A három férfi egyike egy albán állampolgár – közölte az Agerpres hírügynökség.
Közhír