Villanófény
A nemi sztereotípiák szerint a nők érzékenyebbek, empatikusabbak, türelmesebbek, legfőbb „rendeltetésük”, hogy gondoskodó, szerető feleségként és anyaként ellássák családjukat. Ezzel szemben az ellenkező nem fizikai megjelenésében is erősebb, dominánsabb, rájuk hárul a harciasabb szerep, ezért esetükben az agresszió vagy az erőszak akár tipikus viselkedési mintaként is szerepelhet. Az agressziót a szakirodalom ok nélküli támadásként vagy tettlegességként definiálja, amely genetikai alapú tulajdonsága a legtöbb állatnak, illetve az embernek is; más szóval a nőkben is ugyanúgy jelen lehet az agresszió, mint a férfiakban. A köztudatban mégis inkább a férfiakhoz társítják ezt a tulajdonságot, ezért sokkal inkább „elfogadottabb”, ha egy férfi agresszív, amikor viszont egy nő teszi ugyanazt, az nagyobb megbotránkozást vált ki a környezetéből.
Bár a női bűnelkövetők aránya jóval alacsonyabb, mint a férfiaké, ez nem jelenti azt, hogy ez a jelenség elhanyagolható. A női bűnözők inkább az enyhébb bűncselekmények szereplői. Esetükben általában mások az okok, a jellemzők és a körülmények is. Gyakrabban követnek el bűncselekményt hozzátartozóik ellen, és sokkal inkább érzelmi okok vezérlik tettüket. A férfiak esetében gyakoribb az életen át tartó elkövetési magatartás, a többszöri visszaesés, mint a nőknél.
A kriminológiában számos elmélet született, amelyek a női bűnözés okait fejtegették. Ezek az elméletek biológiai, genetikai, szociológiai és szellemi okokra vezettek vissza.
A tizenkilencedik századi elméletek a női bűnözőket abnormális kategóriába sorolják. Jellemzőiként hangsúlyozták a pszichológiai alacsonyabbrendűséget, testi felépítésükben rendszerint visszamaradottak, gyerekesek, jellemző rájuk a hazudozás és gyenge ítélőképesség.
Egy másik elmélet szerint a bűnözés tanult viselkedés, mint bármilyen más magatartás, amelyet az emberek egymástól sajátítanak el, főleg olyanoktól, akikkel állandó, közeli kapcsolatban vannak. Fontos megemlíteni, hogy a nők életében a szülői, társadalmi hatások jelentősebbek, sokkal inkább befolyásolják a bűnözési hajlandóságot. A szülők általi elhanyagoltság hatással van a nőkre, ezen elmélet szerint főként a tolvajlás és prostitúció tekintetében. Az elítélt nők többségénél rossz családi és társadalmi kapcsolatokat, alacsony iskolázottságot tapasztaltak. Bizonyos nézetek szerint a belső és külső kontroll az, ami távol tartja a nőket a bűnözéstől. Előbbi a nevelés hatására alakul ki - a lányokba már kiskoruktól belenevelik az elvárt magatartásokat -, utóbbi a szűk környezet ellenőrzését jelenti.
Léteznek olyan megközelítések is, amelyek szerint a bűnözés hátterében különböző élettani fázisok állnak. A kutatók többsége szerint a hormonális változások befolyásolják a nők viselkedését, így a bűnelkövetésben is fontos szerepük van. Ebben az esetben példaként említhető a szülés utáni csecsemőgyilkosság. De nem csak a hormonális okokra vezethető vissza ez a szörnytett: a szülők túlzott szigorúsága, vagy egy olyan környezet, ahol még mindig ördögtől való bűnnek számít egyedülálló anyának lenni, mindennél nagyobb félelmet kelthet egy nőben. (Azt is látnunk kell, hogy nem csak a fiatal lányok köréből kerülnek ki az elkövetők.)
A nők bűnös cselekedete mögött, mint említettem, legtöbb esetben lelki indokok állnak. Ezek hosszú éveken át elfojtott érzelmek, amelyek egy adott pillanatban hirtelen felszínre törnek: bosszúvágy, harag, gyűlölet, valamely tehertől való szabadulási kényszer. Rendszerint a hozzájuk legközelebb állókból kerülnek ki az áldozatok.
Arra, hogy valaki hogyan jutott el addig, hogy embert öljön, nincs egy, mindenkire érvényes magyarázat. Mindenkinél mások az okok, mások a körülmények, legyen az nő vagy férfi. Azokban az esetekben, ahol valamennyire mégis sikerül megismerni a motivációt, könnyebben megértjük, hogyan jutott el tettéig, ezáltal pedig egy hasonló helyzetben talán megakadályozható lesz, hogy egy újabb szörnyűség bekövetkezzen.
EU: Washingtonnak fel kell hagynia a halálbüntetések végrehajtásával
Az Európai Unió arra szólítja fel az amerikai vezetést, hogy változtassa meg a kivégzések végrehajtásáról szövetségi szinten hozott döntéseit. Az Egyesült Államokban múlt szerdán méreginjekcióval kivégezték Lisa Montgomeryt, a szövetségi siralomházban lévő egyetlen nőt, miután az ország legfelsőbb bírósága hatályon kívül helyezte Indiana állam bíróságának a kivégzés elhalasztásáról kedden hozott döntését.
Az Európai Unió (EU) mélységesen sajnálja, hogy hatvannyolc év elteltével szövetségi szintű halálos ítélet alapján végeztek ki egy nőt az Egyesült Államokban. Az EU határozottan és egyértelműen kiáll a bűncselekmények áldozatai és családtagjai mellett, és szigorú büntetőeljárást kezdeményez a bűnözők ellen, a halálbüntetést azonban összeegyeztethetetlennek tartja az emberi méltósággal és az élethez való joggal. A kivégzés embertelen és megalázó bánásmódot jelent, és nincs bizonyítottan visszatartó hatása.
Lisa Montgomery horrorfilmbe illő gyilkosságot és csecsemőrablást követett el, amiért 2004-ben ítélte halálra a bíróság. Szövetségi halálos ítélet alapján eddig mindössze három nőt végeztek ki az Egyesült Államokban,a legutolsót 1953-ban.
