Csakhogy az államháztartási hiánnyal kapcsolatos államfői aggodalmakat az Európai Bizottság hétfőn közzétett téli előrejelzése is tovább szította, ugyanis az uniós végrehajtó szerv azt valószínűsítette, hogy a deficit idén eléri a GDP 3,6 százalékát. Az őszi jelentésében Brüsszel még 3,2 százalékos deficittel számolt, a mostani 0,4 százalékpontos növekedést a kormány és a parlament év eleji béremelő intézkedéseivel, valamint a január 1-től hatályos 1 százalékpontos áfacsökkentéssel magyarázta. A brüsszeli jelentés idénre 4,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami alaposan elmarad a kormány által előrevetített 5,2 százalékos GDP-bővüléstől.
Johannis a találkozó céljáról kifejtette: akkor jár el korrektül, ha még mielőtt a döntést meghozza a költségvetés kihirdetéséről vagy visszaküldéséről, a kormány álláspontját is kikéri. Közölte, figyelembe fogja venni a tegnapi találkozón a miniszterelnök által ismertetett kormányzati álláspontot. Megállapította, aggasztónak tartja, hogy a büdzsében összesen 54 milliárd lej értékű, több évre vonatkozó kiadások szerepelnek, amelyek a következő évek költségvetésére is komoly terhet jelentenek. Az államfő megismételte, hogy szerinte a kormány túlméretezte a bevételeket, ugyanakkor jelentős kiadásokat vett tervbe, s emiatt fennáll a kockázata annak, hogy az államháztartási hiány túllépi a 3 százalékot. A kormány részéről senki nem szólalt meg a tárgyalást követően, amelyet Johannis kezdeményezett.
Băsescu: most már nem lehet tovább húzni az időt
Sajátos álláspontot fogalmazott meg az ügyben Traian Băsescu volt államfő, a Népi Mozgalom Párt (PMP) szenátora. Szerinte Johannisnak nincs olyan indoka, aminek alapján visszaküldhetné a parlamentnek a büdzsét, mert nem számol több mint 3 százalékos hiánnyal. Băsescu is elismerte, hogy rosszul van megtervezve, de most már nincs idő tovább húzni az időt, hiszen az országnak szüksége van költségvetésre. Szerinte a költségvetés-kiigazításkor kell majd nagyon odafigyelnie a kormánynak, hogy milyen módosításokat hajt végre.
