Huszonöt éves a Román Mozart Társaság
– Magától adódik a kérdés: mióta bűvöli el Mozart zenei világa? – Jóval a RMT létrehozása előtt, még a kolozsvári zenelíceumban, László Ferenc szerettette meg velem Mozartot a kamarazene-órák során. Abban az időben a professzor úr egy kamarazenekört működtetett. Minden vasárnap reggel órát tartott, amelynek során elemezte a megtanulandó művet. Tanév végén versenyt szervezett, amelynek zsűritagjai azok a diákok voltak, akik részt vettek ezeken az órákon. Így sajátítottuk el az összes zongora–hegedű és zongora triós Mozart-szonátát. A zongoraversenyeket és a szonátákat konzervatóriumi hallgatóként vagy azt követően tanultam meg, de ez már egy másik szakasza volt az életemnek. Emellett a RMT jelentős szerepet töltött be, hiszen megteremtette azt a lehetőséget, hogy évente egyszer a salzburgi Mozart Hét során kiváló előadókat hallgassak és ismerjek meg, akik új perspektívát nyitottak a mozarti zene megértésében és előadásában.– Hogyan született meg a Román Mozart Társaság?– László professzor úr szilárdan meg volt győződve, hogy 1989 decembere után a civil társadalom, a civil szervezetek lesznek Románia újjáépítésének mozgatórugói. Hitt abban, hogy a civil szervezetek majd rendelkeznek annyi erővel, hogy képesek lesznek megjavítani a belviszonyokat és nemzetközi szintű kulturális kapcsolatokat építenek, egyszóval hozzájárulnak a mindennapi normalitás kialakításához. László professzor úr több civil szervezet megszületésénél segédkezett, de szerintem a legsikeresebb a RMT volt, amelyet 1991 őszén hozott létre. Ez volt az első ilyen jellegű egyesület, amely a volt kommunista tömb országaiban létesült. A RMT csatlakozott a salzburgi Nemzetközi Mozarteum Alapítványhoz, és már 1991 decemberében megszervezte az első Mozart Fesztivált Kolozsváron.– Figyelemre méltónak tartom azt a tényt, hogy a RMT-nek sikerült kapcsolatba lépni az európai Mozart Társaságokkal, hiszen fél évszázados kommunista uralom után elég nehezen lehetett egy romániai entitásnak betörnie a nemzetközi szervezetek közé.– A többi Mozart Társasággal való kapcsolatot jelentősen megkönnyítette a Mozarteumhoz való csatlakozásunk. A salzburgi társaság minden évben munkatalálkozást szervez január 27-e, azaz Mozart születésnapja tájékán, amelyen a világ összes Mozart Társasága képviselteti magát. Jó alkalom volt ez arra, hogy megismerjük egymást, kapcsolatokat alakítsunk ki és közös tevékenységeket bonyolítsunk le. Az egyik legszorosabb kapcsolatot a Chemnitz-i Szász Mozart Társasággal alakítottuk ki. Azt is meg kell jegyeznem, hogy a RMT-t az egyik legaktívabb szervezetként tartják számon.– Ebben az állandóan változó világban dicséretre méltó, hogy a RMT célkitűzései nem változtak az elmúlt negyedszázadban. Vagy mégis?– A RMT fő célja Mozart zenéjének és romániai emlékezetének fenntartása, évente egy nemzetközi fesztivál megszervezése a zeneszerző halálának (december 5-e) tájékán. Az elmúlt 25 évben jelentős változások következtek be Kolozsvár és az ország kulturális életében. Egyre több kulturális eseményt szerveznek a városban és a zeneakadémián is, amely a fesztivál házigazda intézménye. Egyre nehezebb a régi közönséget megőrizni vagy újat bevonzani. A leglátványosabb változás azonban az események népszerűsítésében következett be. A közönség idevonzása, a szponzorok megnyerése egyfajta agresszív reklámozással valósulhat meg. Ilyen körülmények közepette is megpróbálunk alkalmazkodni, és megőrizni a társaság alapvető célkitűzését, azaz Mozart zenéjének romániai népszerűsítését.– A RMT elnökeként mit tartott meg elődje, László Ferenc tevékenységéből, és milyen újdonságot hozott?– Elsősorban megpróbáltam László Ferenc nyomdokain haladni. Megőriztem a fesztivál szerkezetét, a repertoárt, a tudományos ülésszak témáját és igyekeztem továbbra is értékes művészeket felkérni. Folyamatosan tanácskozom az igazgatótanáccsal. Újdonságként jelent meg a gyerekkoncert, vagy a lied-verseny során operaáriákat is lehetett énekelni. A fesztivál értéke a folytonosságban rejlik, a stabilitásban, ami szerintem nagyon fontos ebben a zaklatott világban, amelyben élünk.– A Mozart Fesztiválon kívül mivel foglalkozik a társaság?– Megpróbáljuk támogatni a fiatal tehetséges Mozart-interpretátorokat. Sikerült néhány romániai fiatalnak ösztöndíjat biztosítani a salzburgi nyári egyetemi kurzusokra vagy a chemnitzi-i barokk hegedű tanfolyamon. Kétkötetnyi Mozart-tanulmányt adtunk ki, amely tartalmazza a fesztivál tudományos ülésszakán elhangzott dolgozatokat. Meg kell említenem még a Dora Cojocaru zeneszerző által jegyzett, Haydn vonósnégyeseit taglaló tanulmányt is. Az itteni Mozart versenyek néhány díjazottjának németországi fellépési lehetősége biztosítottunk. A társaság elősegítette a kolozsvári S. Toduta Zenei Főgimnázium és az ifjúsági zenekarok nyári akadémiáját lebonyolító Chemnitz-i Sommerphilharmonie közötti partnerséget.– Hány tagja van jelenleg a RMT-nek, és hogyan válhat valaki taggá?– Jelenleg 130 tagunk van. Bárki tagja lehet a társaságnak, ha kitölti a honlapunkon (www.mozart-romania.ro) szereplő nyomtatványt, és kifizeti az évi jelképes összegű tagdíjat. – Melyek a fesztivál próbakövei: az anyagiak előteremtése vagy a koncertek megszervezése? Vannak-e segítőtársai?– Minden szakasznak megvan a próbaköve. A fesztivált a Transilvania Filharmóniával, a zeneakadémiával és az utóbbi két évben a Kolozsvári Magyar Operával együtt szervezzük meg, és ennyi intézmény tevékenységét néha nehéz összehangolni. Az elmúlt 25 évben kialakított kapcsolatok azonban jól működnek. A finanszírozás továbbra is gondot okoz: az igénylési dossziék összeállítása és az elszámolás tele van bürokráciával, a szponzorokkal való kapcsolat is néha bonyolult és bizonytalan. Akik minket támogatnak, nem mindig értik meg, hogy mi nem magunkért kérjük a pénzt. Mi csak a zenekedvelő közönség számára akarunk örömöt szerezni, és a kolozsváriak életében minőségi pluszt hozni. Ez pedig sok munkát, odaadást, sőt áldozatvállalást jelent.– Sajnos, az idei fesztiválon a három zeneakadémiai koncerten nem telt meg a terem. Ön szerint ez aggodalomra ad okot?– Sajnálatos, hogy az ilyen magas művészi színvonalú koncerteken, amelyek ráadásul ingyenesek is, nem telik meg a terem. Az ok szerintem a rengeteg eseményben keresendő. A közönség több minden közül választhat, a fiatal zenészek pedig megpróbálnak olyan fellépéseket vállalni, amely némi pénzt is hoz. Sokan pont ezért nem tudtak részt venni a mesterkurzuson. Másrészt a kamarazene koncerteken általában nem telnek meg a helyek. Nincs ilyen hagyomány. Talán kellene változtatnunk a fesztivál időpontján, vagy még erősebb reklámra lenne szükség. Ami a legjobban aggaszt, és ezt inkább oktatóként mondom, csökken a hallgatóink zene iránti érdeklődése. De erről talán majd máskor. A RMT 25 évét mérlegelve inkább a pozitívumokat hangsúlyoznám. Az eddigi 26 fesztiválra gondolok, azokra a nagy művészekre, akik felléptek, az előadóverseny díjazottjaira, akik mára nemzetközi karriert futottak be, a közönségre, amely az elmúlt években közel 200 Mozart-művet hallgatott meg romániai ősbemutatóként. A világon kevés Mozart társaság mondhatja el, hogy hozzánk hasonlókat valósított meg, ezért a társaság jövőjét illetően optimista vagyok.(Borítókép: Adriana Berát a Chemnitz-i Szász Mozart Társaság 2012-ben Mozart díjjal tüntette ki tevékenységéért)
