Adatok a rideg valóságra

Tavaly a Korrupcióellenes Ügyészségnek több mint tizenegyezer iratcsomón (dosszién) kellett dolgoznia, alig száz ügyészre hárult a tényleges vizsgálati munka, ennek ellenére körülbelül 3800 ügyiratot megoldottak – ez volt az intézmény megalakulása óta a legnagyobb évi eredményesség, emelte ki Kövesi. A további számok is jelentősek: több mint 23 ezer személyt meghallgattak, naponta átlagban 85 embert, és meghaladta a 12 milliót az áttanulmányozott okiratok száma. Az ügyészek nem tetszés szerint folytatják a nyomozást, kivizsgálást, hanem minden olyan feljelentést kötelesek kivizsgálni, amely az ügyészség hatáskörébe tartozik – magyarázta Kövesi. Az év végére megoldatlan maradt több mint hatezer dosszié. Elítéltek pontosan 713 vádlottat (hogy hányból, az nem hangzott el), és ebben a díszes társaságban helyet kapott 28 polgármester, 38 közintézményi igazgató, valamint egy szenátor. Azt is kiemelték, miszerint az ügyészség hatékonyságát jelzi, hogy csökkent kilenc százalékkal a felmentések száma (arról sem osztottak meg adatot, hogy milyen felmentési arányhoz viszonyítottak). Az ismertetett adatok azonban egyértelműen a Korrupcióellenes Ügyészség hatékony munkáját igazolják, nyomatékosította az államfő, hiszen a megoldott dossziék száma is jelentősen nagyobb volt, az előző évhez viszonyítva 16,5 százalékkal. Kétségtelen, hogy a DNA a korrupcióellenes harc élvonalában áll, annak ellenére, hogy az elmúlt héten „valaki” egy szubjektív, tendenciózus és félkész értékelést ismertetett a közvéleménnyel a DNA munkájáról - mondta Johannis.

Mindez valóban sikertörténetnek tűnik – mert a DNA az őt ért politikusi- és médiatámadások ellenére végezte a munkáját az úgynevezett magas szintű korrupció felderítésében, a meg nem félemlítés abban is látszik, hogy a bíróság elé állított vádlottak között a tavaly volt három miniszter, öt képviselő, egy szenátor, egy volt képviselőházi elnök, meg egy főtitkár. Különböző állami intézmények – sok esetben kórházak – vezetőire sikerült rábizonyítani a megvesztegetést, hogy jelentős pénzösszegeket fogadtak el a beszállítóktól, vagy millió eurós állami összegek tűntek el jutalék címen, fiktív, soha meg nem valósult beruházásokban. Közel kétszáz személyt hivatali visszaélés vádjával állítottak bíróság elé, az általuk okozott kár megközelítőleg 85 millió euró. A végleges bírói döntések révén több mint 150 millió euró értékben foglaltak le árukat, az adóhivataloknak el kellene járniuk ezek behajtása érdekében.