Az államot látszólag kevésbé zavarta, hogy netán jogtalanul jut majd adóbevételhez polgárai kárára, hiszen ilyen esetre egyáltalán nem gondolva nem is dolgoztak (még) ki visszafizetési, kiegyenlítési eljárást. A pénzügyminiszter is csak a héten, kedden nyilatkozott eléggé összefüggéstelenül arról, hogy módosíthatják a módosított hatszázas nyilatkozatot: lehet, hogy visszavonják az idéntől bevezetett elképzelést, lehet, hogy alkalmaznak valamit a korábbi módszerből, lehet, hogy nem is úgy lesz, ahogy most van, lehet, hogy marad minden a régiben, de lehet, hogy még gondolkoznak… Mindezt az értékes iránymutatást néhány nappal a hónap, tehát a hatszázas nyilatkozat leadási határidejének vége előtt osztotta meg a nyilvánossággal a pénzügyminiszter, ami csak a zavar további fokozására volt jó. Mert a dolgok – és tehát a hatszázas nyilatkozat – jelenlegi állása szerint, január végéig több mint kétszázezer személy – orvosok, árusok, színészek, írók és újságírók, kistermelők, ügyvédek, közjegyzők, békéltetők, ingatlant bérbe adók, és még sokan mások, akik úgymond szabadfoglalkozásúak, illetve akik a munkahelyi keresetükön kívül, vagyis pluszban még jövedelemhez jutnak – kell hogy letegye az adóhivatalhoz a nyilatkozatát arról, idén milyen ilyen jellegű bevételre számítanak, amelynek összege meghaladja a nettó 22.800 lejt. Ugyanis ez az a minimális jövedelem egy évre, amelyre aztán adott esetben az adót, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítást ki kell fizetni.
Az évi összes bevételt figyelembe kell venni, és minden hónapra leosztva el kell érnie a nettó 1900 lejt – ennél kisebb jövedelem esetén nem kötelező a hatszázas nyilatkozat. Kiszámolva a kötelező járulékokat kiderül, hogy havonta legkevesebb 665 lejt be kell fizetni nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék címén, ami egy évnegyedre minimum kétezer lej lesz, egy évre pedig közel nyolcezer lej. A probléma ott kezdődik, hogy az új adózási, járulékfizetési módszereket a tavalyi rendszerre és bevételre számolják illetve alkalmazzák, és akkor is fizetni kell, ha idén az illetőnek nulla bevétele lesz – mert például nem tudhatja előre, milyen megrendelést kap, felkérik-e egyáltalán valamilyen munkavégzésre. Az is problémát jelent a hatszázas jelenlegi formájában, ha valaki nem köteles leadni ezt a nyilatkozatot a kisebb jövedelem miatt: ez sem feltétlen vagy felhőtlen öröm, hiszen amennyiben nem munkaszerződéses alkalmazott, akkor mondhatni, hogy nyugdíj- és egészségbiztosítás nélkül marad – vagy más megoldást kell találnia ezek befizetésére.
Számos és sokféle eset létezik, hogy a hatszázas nyilatkozattal lehetetlen helyzetbe kerüljenek olyan személyek, akik alkalmi bevételre számíthatnak. A romániai kiadók egyesülete például írásban tiltakozott és kérte a kormányt, hogy vonja vissza a hatszázas nyilatkozat módosításait, mivel ellehetetleníti általában a kiadókat, továbbá munkatársaikat, az írókat, fordítókat, képzőművészeket, a szerzői jogdíj alapján fizetett személyeket. Problémát okoz majd az is, hogy minden érintett, például a szerzői jogdíjas, magának kell majd befizesse a járulékokat, holott eddig létezett a lehetőség, hogy a kifizetéskor a munkaadó visszatartsa ezeket az összegeket. És a hatszázas nyilatkozat csak egyike azoknak a módosításoknak, újításoknak, amelyek átgondolatlanságról, szakmai hozzá nem értésről, kapkodásról tanúskodnak.
