Induljunk ki talán abból, hogy a város egyik legforgalmasabb, általam is hetente használt körforgalmát elsőre nem ismertem fel a látványterveken… Végül a két hatalmas, egymagában is egy-egy falunyi lakosságot elszállásoló, félkört formáló tömbház (a Gyár/Fabricii utca két oldalán) segített beazonosítani a helyszínt. De, ha csak kétezer lakossal is számolunk egyetlen ilyen mamuttömbházban, s az Eurostat 2019-es adatai szerint Romániában mintegy 350 személygépkocsi jut ezer lakosra, ez akkor is legalább 1400 autót jelent, csak az ott lakók autóit számolva, s hol van még az átmenő forgalom, hiszen ez a város egyik legforgalmasabb csomópontja. Ehhez képest a látványterveken tíz autót is alig tudunk összeszámolni…
Persze, mint elhangzott, jó esetben is csak 4-5 év múlva alakulna át ily módon a negyed központja, de néhány autó szerintem még akkor is hiányzik a képből. Arról nem is beszélve, hogy a benzinkútnak is hűlt helye, a mellette lévő szupermarketnek is, a parkolójával együtt. A 4-5 év kapcsán pedig csak halkan jegyzem meg, hogy nem egy több mint 10 hektáros terület, hanem csupán egy-egy belvárosi rész, vagy éppenséggel a tűzoltótorony felújítása is több mint két évet vesz igénybe…
Néhány dologra azért érdemes felfigyelni: ezek a látványtervek is alátámasztják azt a trendet, miszerint a város – előbb vagy utóbb, lassan, de biztosan – zöldülni fog: egyre inkább kiszorul az autóforgalom, s egyre több tér jut a kerékpárt, illetve a tömegközlekedést használóknak. Ami alapjában véve nem rossz, ha ezt okosan oldják meg, és nem fordítva ülnek a lóra – mint már megannyiszor tették. Például úgy, hogy előbb szüntetik meg a korábbi, akár fizetős/ bérletes parkolóhelyeket, garázsokat, aztán csak két-három-négy év múlva építik meg a helyükbe beígért parkolóházakat. Hogy azalatt ki mit csinál az autójával? Az a saját baja – legfeljebb néhányszor megbírságolják szabálytalan parkolásért, s folyik még egy kis pénz a helyi költségvetésbe. Mert miközben a személygépkocsi-forgalom belvárosból való kiszorításán dolgoznak, azt sem veszik észre, hogy ezzel csak azt érik el, hogy azok a kocsik valamivel távolabb a belvárostól, de ugyanúgy félig-meddig szabálytalanul parkolnak úton-útfélen vagy éppen a járdán, s nincsenek meg azok a parkolóházak, amelyektől mondjuk 100-200 méteres körzetben, 5 percen belül, lehetőleg bármilyen irányba tovább lehetne utazni tömegközlekedéssel (ez főleg a külvárosból vagy a metropoliszövezetből érkezőknek lenne hasznos). Mint ahogyan azt sem veszik észre, hogy egyes negyedekbe bizonyos órákban csak 15-20, vagy akár 30-40-50 percenként vannak buszjáratok, márpedig kinek van kedve munkából vagy éppen moziból, színházból kijövet ennyit várni egy buszra, ha feleannyi idő alatt otthon lehetne saját kocsival?
Ami pedig a biciklisávokat illeti, továbbra sem látok erre vonatkozó stratégiát a városvezetés részéről, bár a helyzet azért javulgat: amennyiben tartják az eddigi szokást, s a korszerűsített utcákon rendre alakítanak ki kerékpárutakat, lassan stratégia nélkül is eljutunk oda, hogy a bicikliutak találkozzanak, s végre összefüggő hálózattá alakuljanak.
A jövő tehát valóban zöld(ebb), csak győzzük kivárni. Addig pedig maradnak a szürke hétköznapok, amikor a belvárosi utcákban kétszer-háromszor is körbe kell menni, hogy parkolóhelyet találjunk például egy kórház közelében, ahová családtagunkat visszük.
Szóval szerintem felejtsük el, hogy 4-5 év múlva úgy fog kinézni a Mărăşti negyedi körforgalom és környéke, mint ahogyan azt ma egyesek elképzelik. De álmodozni lehet. Aztán pedig felébredünk, s belelóg a kezünk a bilibe…
Borítókép: Facebook