Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése az első európai képviselőtestület a földrész történetében. A 47 nemzeti parlamentből delegált képviselők a legátfogóbb fórumot alkotják. A közgyűlés szabadon határozza meg napirendjét, így számos, a jelen kor társadalmát és a nemzetközi politika kérdéseit érintő tényleges vagy lehetséges problémával foglalkozik. Tanácskozásai fontos iránymutatást adnak az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának és a kormányközi csoportoknak, tevékenysége a képviselők révén befolyást gyakorol a kormányokra, valamint visszahat a nemzeti parlamentekre is. Aktív szerepet játszik 1989 óta a válságkezelő tevékenységekben Európa-szerte, így a közgyűlési viták alapját gyakran a helyszínen tett látogatások és az érintett országokkal folytatott párbeszéd anyagai képezik. Mindezek természetesen hozzájárulnak az Európa Tanács politikai szerepének megerősítéséhez.
A várható napirend alapján a mostani ülésszak alatt beszédet mond a finn elnök, a jelenlevők pedig górcső alá veszik az európai közmédia helyzetét a félretájékoztatás és a propaganda szempontjából. Szó lesz természetesen a sajtószabadságról is, ugyanis az Európa Tanács szerint ez képezi a demokratikus választások alapját.
Az ülésszak során ugyanakkor a tisztességes népszavazások megszervezésére vonatkozóan irányelvek elfogadását tervezik és elemzik, mennyire fér össze az iszlám vallásjog, azaz a saría az európai országok jogrendszerével, s különösképpen az Emberi Jogok Európai Egyezményével.
A nemzeti kisebbségek jogaiFontos megjegyezni, hogy a nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekről, jogai érvényesítésének lehetőségeiről is szó lesz. A vita csütörtökre van beütemezve, ám „langyos jelentésre lehet számítani” – vélekedett lapunk érdeklődésére Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő, a romániai küldöttség tagja.
„A legégetőbb téma az lesz, hogy január 1-től Oroszország felfüggeszti az Európa Tanács finanszírozását. A Krím-félsziget elfoglalása után a közgyűlés korábban nem akkreditálta az orosz küldöttség tagjait, ez minden valószínűség szerint most sem fog megtörténni. Ősszel alapos belső politikai egyeztetésre került sor a kérdés kapcsán, ám nem sikerült megállapodásra jutni, s a tárgyalások kudarcba fulladtak. Pénzügyi szempontból az ügy komoly fennakadást jelent az Európa Tanácsnak, ám a közgyűlés nem tudta elfogadni, hogy egy esetleges pénzügyi válság felülírjon egy alapelvet” – mondta a politikus.
Terítéken az orosz ügyekUgyanakkor Szergej Magnyickij esete kapcsán szóba kerül a büntetlenség elleni harc kérdése, illetve az Oroszország ellen alkalmazott szankciók eredményessége. Ezen kívül a közgyűlés lépéseket szándékszik tenni az emberkínzás tiltásával kapcsolatos irányelvek betartása érdekében.
Szergej Magnyickij 37 éves orosz ügyvéd és a Hermitage Fund külső tanácsadója volt, akit – állítják az emberjogi szervezetek – halálra kínoztak az orosz belügyminisztérium őrizetében, miután bebizonyította, hogy a tárca egyes magas rangú tisztviselői korrupciós ügyekben érintettek, és mintegy 230 millió dollárt tulajdonítottak el. Az amerikai törvényhozás 2012-ben fogadta el a Szergej Magnyickijról elnevezett törvényt, amely alapján orosz állampolgárokkal szemben szankciókat foganatosítottak.
Amennyiben a többség is úgy akarja, napirendre kerülhet még az Ukrajnával szemben tanúsított orosz agresszió kérdése, illetve az egyes törökországi ellenzéki politikusok helyzete is.
