Magyar állampolgárságról, regisztrációról, választásokról
Hibák, gondok, figyelmetlenségek
Pálffy Ilona, a magyarországi Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke több ízben kritikával illette a budapesti politikai pártokat amiatt, hogy a kétharmados országgyűlési többséget igénylő bizonyos jogszabályi módosításokat nem eszközölték időben, vagy egyáltalán. Megemlítette például, hogy a törvényes előírások miatt sok esetben kevés idő marad a szavazólapok kiküldésére, azok visszaküldési eljárásában máris jelentkezik néhány gond, amely egyértelműen a voksolni kívánó magyar állampolgárok tájékozatlansága és figyelmetlensége miatt adódik.
– Levélben szavazás esetén például nem látják el kézjegyükkel a nyilatkozatot. Ez sajnos bizonyos vonatkozásban támadási felületet jelent, ugyanis egyesek azt feltételezhetik, hogy valaki egy elhunyt személy helyében szavaz. A levél tartalmazza a szavazás módozatára vonatkozó pontos és érthető utasításokat is, ennek ellenére más borítékot küldenek vissza nekünk, nem írják alá a nyilatkozatot, vagy valami mást tévesztenek el. Igazából ennél nyilvánvalóbban és egyértelműbben nem tudjuk leírni az embereknek, hogy mit kell csinálniuk. Nem tudom, hogyan lehet ezt jobban elmagyarázni – fakadt ki az NVI vezetője.
Szerinte a kezdeti fennakadások azért következtek be, mert „az emberek életükben először szavaztak levélben, s ettől meg is rettentek”. Adatai szerint a csíkszeredai magyar főkonzulátusra 17 ezer személy kérte a legutóbbi népszavazáshoz szükséges dokumentumok elküldését, de csak 5 ezer személy vette át azokat. Gyorskérdésekre válaszolva közölte: szavazás esetén az ékezethiba nem jelent problémát, ezt „rugalmasan” kezelik. Ugyanúgy gondmentes az, ha valaki csak szignójával látja el a szükséges iratokat.
Sokan nem emlékeznek már, hova, melyik lakcímre kérték a szavazáshoz szükséges dokumentumokat tartalmazó borítékot. Ezekben az esetekben sajnos a külképviselet nem segíthet, mert a választói névjegyzék titkos, adatok nem szolgáltathatók ki – hangsúlyozta Pálffy Ilona.
Ugrás a sötétbe
Wetzel Tamás az állampolgársági folyamat elmúlt évtizedének tapasztalatait vázolva elmondta, nem gondolták volna, hogy „ilyen olajozottan működik majd a rendszer”. – Igazából az egész ugrás volt a sötétbe. Gondoljunk csak bele az ugrásszerű fejlődésbe: régebb csak ideiglenes útleveleket bocsátottak ki a különböző külképviseletek, most már biometrikus úti okmányokat adnak a magyar állampolgároknak – mondta.
A miniszteri biztos bejelentette: az eljárások módosításának köszönhetően január elsejétől a külhoni magyar állampolgárok számára is elérhető lesz az anyasági támogatás, illetve rájuk is vonatkoznak majd az úgynevezett babatörvény rendelkezései.
Wetzel visszaigazolta azt, amit a Tusványos megnyitóján Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes mondott: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) novemberi üléséig az egymilliomodik visszahonosított magyar állampolgár is leteszi az állampolgársági esküt.
Feri szavazhat, én miért nem tehetem?
Színes felszólalás tarkította a többnyire technikai vonatkozású beszédeket. Mile Lajos kolozsvári magyar főkonzul közérthetően magyarázta el, hogy szerinte jelenleg a legfontosabb teendő az információ minél szélesebb körben történő terjesztése.
Azt kérdezik tőlünk: a szomszéd, Feri szavazhat, én meg nem tehetem, pedig vagyok legalább annyira jó magyar, mint ő. Ezekkel az emberekkel meg kell értetni, hogy a voksoláshoz nem elég csak a magyar állampolgárság. Nagy segítséget jelentenek a kihelyezett konzuli napok, ezeknek köszönhetően közvetlen az információ átadása az embereknek – jegyezte meg a magas rangú diplomata.
A magyar hatóságok és külképviseletek számára a legfontosabb feladatnak azt látja: megtalálni a választási jegyzékben még nem regisztrált magyar állampolgárok számát.
– Igen komoly feladat valahogyan elérni őket, eljuttatni hozzájuk a szükséges információkat. Ugyanakkor kérdés, hol van még tartalék a honosításra, kiket, hol nem sikerült még elérni. A nagyvárosokban a legnehezebb ez a feladat. Kisebb településeken a lelkipásztor vagy a partnerszervezet nagy segítséget nyújt, így könnyebb ellátni a feladatot. Remélem, a jövő évi választások stimuláló hatással lesznek a regisztrálási és szavazási kedv serkentésére – fogalmazott Mile Lajos.
Ausztráliai és felvidéki nehézségek
Zsigmond Barna Pál volt csíkszeredai főkonzul, Újpest alpolgármestere, a határon túli magyar ügyekért felelős igazgató is szintén az információ-áramoltatásra hívta fel a figyelmet, míg a melbourne-i magyar vezető konzul, Bakonyi Péter az esetükben fennálló földrajzi nehézségeket ecsetelte.
– Európa simán belefér Ausztráliába. Melbourne városához a legközelebb levő nagy település a 3 400 kilométerre levő Perth. Nahát, oda átugrani tájékoztatót tartani nem a legegyszerűbb feladat. Adataink szerint 50-100 ezerre tehető a magyar útlevélre jogosult polgárok száma Ausztráliában. Ezek közül körülbelül 2 ezer személy él aktív közösségi életet. Ilyen körülmények között nehéz az állampolgársággal járó tájékoztatási feladat – jegyezte meg a vezető konzul.
Felvidéken az ukrán törvénykezés is akadályt jelent. Közölték: Petro Porosenko államfő az ukrán állampolgárságról szóló törvényhez nyújtott be módosító indítványt. A dokumentum célja az ukrán állampolgárság megszüntetésére irányuló mechanizmus „jogi tökéletesítése” az olyan esetekben, amikor az ukrán állampolgár önként veszi fel egy másik ország állampolgárságát, illetve a kettős állampolgárság megelőzése az ukrán állampolgárságot szerzők esetében. Buhajla József ungvári magyar főkonzul megítélése szerint az ukrán parlament az őszi ülésszakán tűzi majd napirendre a jogszabálytervezet vitáját.
– Felvidéken sajnos nem lehet úgynevezett road showt szervezni, mi inkább a magyar pártok szervezte rendezvényeken vagyunk elsősorban jelen, s így igyekezünk tájékoztatást nyújtani. Az ukrán hatóságok olyan intézkedéseket foganatosítanak, amelyek erősítik a felvidéki magyarokban a félelmet – közölte a hallgatósággal.
